Én egy nagyon beteg sérült nulla peches szerencsétlen sorsú vagyok és komolyan tényleg semmire sem jó ez mitől lehet!?

Hat udv a vilagban, mindenki igy kezdi, ha senki semmit se csinal akkor ezen a szinten marad.

De ha nekiallsz dolgozni, tanulni akkor sikeresse valhatsz.

Figyi fáradt vagyok úgyhogy egyenes leszek.

Te most ugyanabban a helyzetben vagy mint én régen. Túl sokat filóztam az élet értelméről és arra filóztam rá hogy egy szerencsétlenség vagyok. Soha nem volt saját döntésem mert féltem attól hogy mi lesz ha rosszul döntök. Az életemet elcseszték, volt egy szakképesítésem ami kihalt mire kitanultam, halvány fingom sem volt hogy hogy kell munkát keresni, mindenhova szüleimmel jártam, összesen 2 barátom volt (és csak egy volt elérhető távolságban), egyetlen egyszer sem buliztam és nem mozdultam ki, apám egyfolytában azt szajkózta hogy egy szerencsétlenség vagyok és mindezt 20 évesen + anyám vert és manipulált engem a váláskor + soha nem volt kis koromban barátom (8. osztályban ismertem meg az egyetlen és első barátomat miután 5 általánosból is kirúgtak és a végén a legszarabb iskolába kerültem ahol 2x játrtam a 6.-at).

Az egyetlen ami megakadályozott hogy kinyiffanjak az az volt hogy akkor a pokolba kerülök.

Az volt a mázlim hogy találkoztam egy emberrel aki sokkal rosszabb helyzetben volt mint én és mégis ambíciózus tudott maradni hatalmas célokkal és álmokkal.

Tudod mit mondtam magamnak? Hogy a francba gondolhattam hogy nekem a legszarabb az életem? Ha egy ilyen ember képes hinni magában én miért vagyok ekkora szar?

Ma már egyetemista vagyok és készülök a nyelvvizsgámra és van 6 jóbarátom valamint egy csomó haverom. Sokat köszönhetek a "Tanulom magam" önfejlesztő videóinek és a "Sikerre hangolva"-nak meg a többiek.

Tudod a legtöbb ember le sem szarja mi van veled. Te meg 4 törődő kommentet is kaptál. Én meg leírtam neked az életemet. Addig fogsz kifogásokat keresni amíg azok is leszarnak akik segíteni akarnak, tudom mert én is ezt tettem.

A változás nehéz mert tenni kell érte és én is belehasadtam. Megszabadulni a régi önmagadtól olyan érzés mintha lenne egy édes testvéred gyerekkorod óta, az életedet is rábíznád és most örökre hátat kell fordítanod neki. Nagyon nem könnyű!

- Lehet hogy a jellemed és viselkedésed a szüleid miatt lett olyan amilyen de a te felelősséged hogy változtatsz-e rajta.

- Lehet hogy a körülmények miatt vagy ilyen helyzetben de a te felelőséged hogy beletörődsz-e vagy megküzdesz a jobb életért.

- Lehet hogy a genetikádon nem változtathatsz de a te felelősséged mit hozol ki belőle.

Nyitnod kell a változás felé és észre fogod venni nem csak te vagy ilyen különleges szar. Vagy feladod vagy megpróbálod! Ha megpróbálod nem veszítesz vele, ha feladod mindent elveszítesz. De persze mi sem könnyebb mint feladni és nem vállalni felelősséget az életedért.

Ez nem kamasz...

Felteszek egy kérdést további adatok hiányában, erre megköszöni a választ és lelép... :D