Teljesen kilátástalan az életem, mihez kezdjek?

Nos kezdeném a történetemet ott, hogy egy 21 éves lány vagyok. Jelenleg úgy érzem, nincs miért élnem, nincs semmi értelme a mindennapjaimnak. Ennek legfőbb oka a tanulás. Most leszek másodikos egy olyan szakon, aminek már nem látom sok értelmét. Nem szeretem ezt tanulni és nagyon magányos is vagyok ott. Most hogy jön a suli szinte fizikailag vagyok miatta rosszul. Fogalmam sincsen, mi akarok lenni és ötletem sincsen mit csináljak! Kinéztem egy szakot ami talán érdekel, de már így is csúsztam 2 évet, szóval nem merek váltani. Talán majd megszokom... Közben arra gondolok, talán azt ha szeretném, nagyobb kedvvel tanulnám, de nem merek lépni!

Félek a kudarctól és nem akarok még kikerülni emiatt a felnőttek világába! Nagyon magányos is vagyok, 1 barátom van, ő sem ér rá mostanában gyakran, mert lefoglalja a saját egyeteme, ritkábban tudunk találkozni!

Nem tudom mi legyek. Legszívesebben halasztanék és bekuporodnék a lakásba egy évre, elzárva mindenkitől hogy majd lesz valami. Egyre jobban befordulok és ahogy közeledik a tanévkezdés (jövő hét) csak eszem és eszem a stressz miatt. Mert visszamenni azt nem akarok... de akkor mi lesz? Hogy oldjam ezt meg? Szüleim támogatnak,azzal nincs gond, azt mondják mindenki hibázik és segítenek, csak határozzam már el magamat valahogyan. De félek dönteni... normális ez??? Egyébként felelősségtljes eber vagyok, csak a suli kapcsán vagyok ilyen.

De szerintetek ha ennyire stresszelek miatta az nem azt jelenti, hogy nem jó nekem? Hogy nem kéne visszamennem? Nagy baj ez a 2 év amit el***tem az életemből?

Kérlek nyugatssatok meg vagy valami! Negatív kritika is jöhet csak ŐSZINTÉN!

Köszönöm a válaszokat előre is! 21/L