Ha utálom és megvetem a hajléktalanokat, rossz ember vagyok?

Ma már sok átlagember is lehet hajléktalan pl.svájci hitel ki nem fizetése miatt, mert elszálltak az árak s illető nem tudja törleszteni. Nem minden hajléktalan drogos meg alkesz. Én is voltam az egy időben, lexikonban jegyzett festőművész vagyok. Igaz, én foglaltházban éltem berlinben. Remélem TE nem tapasztalod meg milyen az pláne kishazánkban, mert úgy fogok hozzád állni ahogyan te állsz hozzájuk. JA amúgy nem vagyok se "libsi" se "jobbos" rühellem a politikát s annak minden oldalát, választani sem voltam még soha.

Van egy része a hajléktalanoknak, akik ténylegesen más/mások által kerültek az utcára, őket hamar megismeri az ember, nincs is semmi bajom velük, ha segítséget kérnek örömmel segítek. Viszont ott az érme másik oldala, aki azért került az utcára, mert egy igazi semmirekellő, undorító féreg. Sokuk a börtönben leélt évek után kerülnek ki (ahová csak saját maguknak köszönhetik, hogy bekerültek), nem képesek egyszerűen beilleszkedni a társadalomba, viszont ugyanakkora, ha nem nagyobb féreg az ilyen, mint mielőtt bekerült oda. Miért is kéne ilyen ember iránt empátiát érezni? Nem adok neki pénzt, majd visszajön megint undorítóbb hangnemben koldulni, miközben veszi a sikeresen szerzett pénzből a piát, és belém áll, megfenyeget… A másik meg a tömb oldalát hugyozza le és rázza a péniszét gyerekek előtt, és nőket dobál kővel, azoknak a gyerekeknek az anyjukat, akik rászólnak, hogy hagyja abba amit csinál… Meg is kapta amit érdemel, a párjáért azóta nem jött vissza... Lehet sajnálni őket, felőlem az tűri meg ezeket a férgeket aki csak szeretné. Én nem fogom, viszont aki tényleg segítségre szorul, és nem azért került az utcára mert bűnöző, hanem tényleg szerencsétlen azoknak igenis segítek, főként ha idős, azért hajléktalan, mert nincs aki gondozza, és az utcára került!