Miért van az, hogy nekem semmi se sikerül?

28 éves vagyok. Dolgozok,van egy középfokú angol nyelvvizsgám, esti gimnáziumba járok, hogy újra érettségizzek, mert családi okok miatt nem sikerült jól, meg nem volt lehetőségem tvábbtanulni és kellenek a pontszámok. A pénzt beosztom, józanul élek, nincs hitelem, van egy szoba-konyha nyaralóm, amit teljesen felújítottam és lakhatóvá tettem önerőből. ai követelmények szerint ápolt, és jól öltözött vagyok, járok edzőterembe is. Kedves és nyitott, udvarias vagyok az emberekkel, lehet velem sokmindenről kultúráltan beszélgetni stb. Munkahelyemen is 1-2 kivételtől eltekintve (akiket am a többiek is utálnak), kifejezetten kedvelnek a kollégák. Mégsincsenek emberi kapcsolataim a munkahelyemen kívül. Akik voltak "barátok", mind finoman leráztak. 1 barátnőm volt, 4 hónapig, de annak is vége lett. Valahogy semmi nem akar összejönni, bárhogy küszködök. Ott van pl. unokaöcsém. Lusta, link, tróger, elkényeztetett gyerek, és sikeres az életben. Mindig mindent megkapott (tv, laptop, új telefon, ruha, autó, bármi), úgy, hkérnie sem kellett, gyakorlatilag automatikusan, ennek ellenére nemvigyáz semmijére, tönkretesz mindent kb. 2 hét alatt. Kaszinózik, drogozik, bulizik, a munkahelyein linkeskedik. Arra nem képes, h amikor elmegy otthonról, becsukja maga után a kaput. Sokszor nagymamám a fájós derekával bicegett le, h becsukja utána. hiába mondja neki, xarik rá. Meg nem segít neki soha semmiben, a szüleinek sem. Nagybátyám mindent ráhagy, jópofáskodik minden hülyeségén, még azon is, amikor 12 évesen csatak részegen jött haza, vagy amikor be van szívva. Engem mindig leráztak a lányok, pedig kedves voltam velük, pláne azért is zavar ez, mert látok hozzám hasonló srácokat, szép lányokkal. Unokaöcsém meg kifogott egy nagyon szép, vékony lányt, már 2 hónap járás után, 14 évesen lefeküdt vele, a lány szüleit ez nem zavarta, pedig tudtak róla, meg a többi dolgairól is, és anak ellenére, h öcsém milyen link, kedvelik, sőt, amikor meglett a jogsija, odaadták neki a család 2 éves Toyotáját, csak úgy, mintha a sajátja lenne, használja. A lány odavan öcsémért, immárom 6 éve együtt vanak, ennek ellenére orrba-szájba csalja a falubeli lányokkal. Többször is kiderült, ennek ellenére kitart mellette. A munkahelyein linkeskedik, és még büszke is rá, ennek ellenére mindig talál másikat, viszonylag jó bérezéssel, mégis mindig elveri koppra a fizetését, ha elfogy, még adnak is neki "zsebpénzt" a szülei. Nagynéném mos, főz, takarít rá. A szomszéd, meg a haverjai megcsinálják neki az autóját, ingyen és bérmentve, "haveri" alapon. Mindenki kedveli és segít neki, akármire van szüksége. Nekem se pénzért, se szép szóért soha senki nem segített, bármilyen apróságról is volt szó. Senki nem szólja meg semmiért, bármit hibázik, vagy bármekkora hülyeséget is csinál. Apám kb. ugyanez. Rendszerváltás óta kb. 8 év munkaviszonya van, az is ilyen "tingli-tangli" munkahelyeken, mert elmondása szerint ő nem akar napi 8 óránál többet dolgozni. Az nem baj, h kb. alig tudtunk megélni aból az egy sovny fizetésből. A melóhelyein mindig lelépett 1 vagy 2 órával előbb, mindent hazavitt, ami mozdítható volt, függetlenül attól, h használható-e valamire. anyámat nem engedte se tanulni, se dolgozni, mondván: "nőnek otthon a helye", meg (később kiderült) azért is, h ne tudja megcsalni. Nekünk is azt papolta örökké, h ne tanuljál, anak semmi értelme, ő se vitte semmire, pedig diplomája van (Csak érdekesség, h nem vették volna fel se őt, se nagybátyámat főiskolára, csak nagyszüleim közbenjártak, mert párttagok voltak és a titkosszolgálatnál dolgoztak. A szakdolgozatát a haverja, és a haverja anyja írta meg neki.) Tanárként is dolgozott, végzettség nélkül (merthát az előző rendszerben neki ezt is lehetett), ott is mindenki kedvelte, a diákok is, de csak azért, mert az ő szintjükön viselkedett felnőtt emberként. Büszke volt rá, h 30-32 éves tanárként megdugta a 8. osztályos tanítványait. Most is, 62 éves fejjel, odamegy az utcán, diszkókba, és "lespanol" a 16-19 éves korosztállyal, és elhívja őket magához házibuliba. Mindez szerinte rendben van. Anyámat sunyiba verte rendszeresen, az utóbbi években. Anyám sokszor el akart tőle válni, de annyira pszcihopata apám, h nem lehet vele megtenni. Ennek pontos okáról anyámnem beszélt, csak utalt rá. És senki nem szólja meg ezért. Bezzeg engem lepedofiloztak, mert összejöttem egy 19 éves lánnyal, le se feküdtem vele, a szülei nem kedveltek, pedig mindent megtettem, h elnyerjem a bizalmukat. És tényleg szerettem azt a lányt. Szóval, nagybátyámat leszámítva kb. az egész családom ilyen. Én a munkában, tanulásban, és a normál polgári értékrendben hiszek, tanulok, dolgozok, a munkahelyemen is lelkiismeretes vagyok, mégis, alig haladok. Mit csinálhatok rosszul? Illetve: Ti mit csinálnátok a helyemben?