Nem unjátok magatokat és az embereket?

Pff... nem belecsöpen az ember a jóba hanem meg kell érte dolgozni aztán hátra dölni és élvezni :) Én is megdolgoztam érte és már gazdagnak mondhatom magam mindenszenmpontol (barátilag,pénzileg,stb..)

Én is szegény csoro kölyökként kezdtem :D Most meg 26 évesen milliomos vagyok :P

19:21

van fogalmad, hogy ez mennyire elkeserít engem? mert tudom, hogy nekem ez soha nem fog sikerülni és 10 év múlva még mindig ugyan ilyen tehetetlen leszek

nem mindenki olyan, mint te aki dolgozni akar valami olyanért ami nem is biztos, hogy sikerül

ezt most nem rosszindulatból írtam, örülök, hogy valakinek legalább sikerült elérnie valamit:)

de,marhára így érzek. 16vagyok.vannak barátaim, mert rájöttem,hogy ezzel az érzéssel meg amit ez kivált belőlem,csak ellökök magamtól mindenkit,most már próbálok barátkozni,be szeretnék kerülni egy normális társaságba,(de ez nem fog sikerülni,mert hozzá se tudok kezdeni),más külsőt akarok,és lesz is.

Addig változtatok mindent,míg jól nem érzem magam!

Mindenki azért un mindent,mert még nem jött rá mi a jó saját magának. És erre most jöttem rá,ahogy írtam ezt.:D

Nem olvastam végig a kommenteket, csak válaszolok a kérdésedre:

Én is unom az embereket. Már a sulitól is undorodom, minden nap UGYANAZ történik. Folyosón kibeszélik egymást, ami szánalmas egyrészt, másrészt meg megint csak UNALMAS...

És igen, ha megismerünk valakit, megszokjuk egymást és a helyzet ugyanúgy unalmas lesz.

Azt gondolom, hogy emiatt kell mindig új dolgokat mutatni, nem untatni az embereket (mint Saten is mondta), és sokat ismerkedni sok-sok különböző emberrel.

Ugyan még nem volt barátom, mivel még csak 13 éves vagyok, de gondolom egy idő után két személy akik együtt vannak is megunják egymást, miután testileg-érzelmileg ismerik egymás "életét".

Nem menőzni akartam, csak leírtam a véleményem. Jóéjt.