Beleszerettem a főnökömbe, aki nem akarja hagyni, hogy felmondjak? Mit tegyek szerintetek?

Másfél éve dolgozom neki, előtte is ismertük egymást, de csak haverként/barátként. Olyan élethelyzetbe kerültem, hogy dolgozni akartam, hogy eltereljem az életem más területeiről a figyelmem. Akkor ajánlotta fel, hogy dolgozzak neki... Jó fizetést kaptam már az elejétől, nagyon érdekes és változatos a munkaköröm és tényleg rengeteg élmény, kaland van mögöttünk. Viszont ez azzal is jár, hogy sokat vagyunk együtt, nem egy tipikus 8-tól 4-ig tartó munkáról van szó. Eredetileg az asszisztense voltam, ma már szinte mindent én intézek az életében.

Már érzem egy ideje ezt, hogy részemről jóval több van már közöttünk, mint barátság és munkakapcsolat. De amennyire szeretem, annyira tudom, hogy mi sosem lennénk jó páros, az előéletét tekintve nem is tudnék benne megbízni 100%-ra. Meg azért akarnék valamit kezdeni az életemmel, nem mindig azzal foglalkozni, hogy neki jó legyen, sikeres legyen stb. Alapból ez egy fél éves dolog lett volna, de aztán maradtam végül, mert nem vágytam vissza az egyetemre.

Nehéz így, és rossz nekem. Plusz párkapcsolata is lett, amibe szintén belelátok és fáj, hogy őszinte legyek. Nem akartam nagy teátrális búcsút, de mondtam neki, hogy februártól visszamegyek az egyetemre és addig döntse el, hogy akar-e a helyemre valakit. Mert segítek kiválasztani, az elején jobb lenne, ha mellettem dolgozna valaki és utána venné át a munkámat, nem rögtön "bele a sűrűjébe". Erre hogy ő nem akarja, hogy itt hagyjam, mert ő nélkülem nem bírná ezt és neki én vagyok szinte az egyetlen biztos pont az életében a kocsiján kívül, nem tudja, mi lenne vele nélkülem. Meg hogy én már egy pillantásból, fél mondatból látom, ha baja van, ha akar valamit és ő senkire nem tudna így ráhangolódni és hogy fizet többet, neki úgy is jó, ha egyetem mellett dolgoznék neki, vagy akár csak hétvégén, mindegy. Látom rajta, hogy nem akar elengedni, kétszer beszéltünk erről eddig és eluralkodott rajta a pánik szinte. Nem akarok neki rosszat, nem akarom bántani, de amíg látom minden nap őt és a barátnőjét is, addig én szenvedek. És így nem élhetek.

A opció: hazudok neki és kitartok amellett, hogy jövőre igenis külön folytatjuk

B opció: elmondom, hogy mi is a fő gond és meglátjuk, hogy reagál

(ezt a legjobb barátnőm szerint kéne tennem, mert szerinte nem fog békén hagyni)