Kinek az élete ez? Valóban az enyém lenne? Talán ketten vagyunk?
Ez a kérdés már több éven át bennem motoszkál egészen, nem is tudom talán 9 éves korom óta, de talán 8 éves koromban kezdtem el e felé változni, én sem értem.
Ez a kérdés onnan ötlött fel, hogy úgy éreztem és érzem, hogy az élet amin megyek amiben vagyok nem illik hozzám mintha nem is én lennék.
Tudni kell rólam, hogy 20 éves srác vagyok kívülről az életem nagyjából ilyen lehet ahogy érzem és ahogyan eddig megfigyeltem: fogalmam sincs,hogy kerültem informatikus középsuliba még csak nem is én választottam, hanem random módon úgymond, az egész középsulis évem alatt ez az 5 év alatt tök normálisan éltem, barátok,barátnő, bejártam suliba, elég jól tanultam mindig 4.5 felett volt az átlagom, külsőre is normális testalkatú vagyok, sportolok díjlovaglok. Szerintem olyan lehetek mint egy normális ember annyi különbséggel, hogy ez olyan rajtam mint egy maszk egy héj. Mindig álmosnak érzem magam, mikor haverokkal vagyok vagy akárhol mindig úgy érzem mintha ott se lennék csak a testem ez már nem is tudom mennyi ideje így megy. Amint kikerültem általánosból az összes barátom mintha elfelejtett volna és most h felvettek fősulira támogatottra úgy néz ki mintha a közép sulis barátaim is elfelejtenének. Mindig ez van.
Belül viszont így gondolkodok. És itt érzem furcsának, mintha a testem csak mozogna élne én meg csak megfigyelném
gondolkodásom teljesen eltér az életemtől, mindig az jár a fejemben, milyen jó lenne megverni valakit péppé, hangosan röhögni üvölteni vagy úgy beleharapni valakibe, hogy vérezzen és fájjon, elég sokszor vannak olyan gondolataim mintha ki kell mondani megölnék valakit, sokszor megesett még buszon is, hogy tök idegenre ránéztem és szinte röhögni támadt kedvem ahogy elképzeltem, hogy milyen lenne feltépni ott helyben a hasát.
Így érzek, az életemet mintha megfigyelném, nyugodt barátságos jó tanuló énem mintha nem is én lennék, gondolataim tiszta agresszívek és élvezem, és az elmúlt 10-12 évet mintha átaludtam volna, vagy csak néztem volna. Ürességet érzek és úgy érzem beszorultam, mert szívesebben azt csinálnám ami az agyamban jár.
Ezért merül fel bennem sokszor a kérdés mikor tűnődök"sokszor" ki vagyok? Nyugodt normál ember, vagy egy őrült aki élvezi ezt a gondolkodást, vagy csak talán figyelek? Nem tudom kinek volt már olyan érzése, hogy ő nem is ő és bizonytalan út fele tart.
Sajnálom, hogy ilyen hosszan írtam,de már pár napja próbálom rávenni magam, hogy legalább ide leírjam. Bocs
válasza:
válasza:Érdekes, nagyon érdekes. A belső agresszió tekintetében én is nagyon hasonlítok a leírtakra. Néha elképzelem, hogy szépen elvágom valakinek a torkát. Ilyenek. De talán csak a jobb agyfélteke működik túlságosan. Én legalábbis így gondolom.
A barátok meg persze, hogy elvesznek, természetes, mindenki elhiteti a másikkal, hogy kapcsolatban maradnak, aztán meglepődnek, amikor két év úgy telt el, hogy nem is találkoztak, és valahogy ennek a hiányát sem érzik. Én sem igazán érzem.
Azt hinni, hogy nem te választottad, amit választottál (iskolák, stb), téves. Nyilván rengeteg elfojtás van benned, felszínre törni akaró gondolatok, cselekedetek. Én is hasonlóan érzem magam, persze, lehet, hogy csak a saját képemet látom beléd. Ez nem is lényeges.
Most talán elvesztettél egy biztonságos(nak hitt) helyzetet, hogy máshova kerülsz. Talán ezért is próbálja az agyad elhitetni veled, hogy nem is te választottad az iskoládat. Hogy könnyebb legyen feldolgozni. De ez csak egy tipp.
Nekem például abszolút biztonsággal teli pillanataimban olyan gondolatok jöttek elő, hogy ezt az életet már egyszer megéltem. És most még egyszer kaptam egy esélyt ugyanabban a térben és időben. Nekem ez az időszak elmúlt. Elvesztettem minden bizalmi személyt magam körül. Több mint egy éve nincs kivel beszélnem, egy pszichológuson kívül. Ajánlom neked is a pszichológust. Segít. Én gondolkozom azon, hogy beiratkozok egy pszichodráma csoportba is. Talán neked is ilyet kéne.
válasza:Szia! Együttérzek veled, ez az állapot nagyon rossz lehet... Én azt tanácsolom neked, hogy keress fel egy pszichológust. (Azért ismerősek ezek a gondolatok, mert nekem is volt egy fiú az életemben, aki hasonló érzésekről számolt be.)
Remélem, hogy alakul majd az életed, és kívánom is tiszta szívből.
válasza:Szerintem te k.rva jó fej lehetsz... :)
Gondolom, olyan képességeid vannak, amiket nem igazán tudsz kamatoztatni az életben. Ehhez kéne segítség, hogy elő tudjanak belőled jönni...
válasza:Szerintem is jó lenne egy JÓ szakember. Nem olyan, aki teletöm gyógyszerrel.
Amit én gondolok (majdnem) laikusként, az az, hogy nem vagy a helyeden. Pontosabban ott vagy, csak nem elegendő.
Azt gondolom, valamilyen művészeti elfoglaltság hiányzik számodra. Nincsen valamihez tehetséged, ami eddig nem tudott kibontakozni?
Ezen az úton elindulva gondolkodnék a helyedben. Valamilyen vágyad nem tud kibontakozni. A brutalitásnak semmilyen körülmények között ne engedj.
A felgyülemlett agressziót sürgősen vezesd le más módon.
Időlegesen akár futással, sétával is.
ui: a különböző életszakaszokon jelenlévő emberek lemorzsolódása természetes jelenség. Lesznek, vannak helyette más kapcsolatok.
válasza:Szerintem ate korodban a legtöbben így érzünk. De hogy mielőbb harmóniába kerülj magaddal, ahhoz nagyon jó lenne egy pszichológus, önismereti drámakörbe járni ősztől, vag yjógázni. A jóga nagyon jó!
Aztán meg olvasd el
Don Richard Riso, Russ Hudson
Az enneagram bölcsessége c, könyvét! Sokk kérdésedre választ ad! (pszichológia, személyiségtípusok)
Ezt a kéket olvasd, van egy zöld is, de attól elsőre sokan depressziót kapnak!
válasza: válasza:Kedves Kérdező! Azt a 4 pszich.-t 10 éves korod előtt "fogyasztottad el"? Azóta nem voltál másnál?
Igen, nehéz manapság jó szakember találni, én azért is mondtam, hogy ne pszichiáterhez menj, hanem pszichológushoz, az nem fog gyógyszerezni. Szerintem állj neki keresgélni, vagy tudok mondani konkrét személyt is, aki nekem bevált (igaz, tök más természetű a problémánk, de lehet, hogy ő ajánlana még másokat).
Szívből kívánom neked, hogy megtaláld az utad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!