Hogyan törődjek bele abba, ahogyan kinézek?

Nem 1-2 ember mondta már, hogy csúnya vagyok. Persze van, aki kulturáltan fejezte ki a nemtetszését, és volt aki direkt a lelkembe taposott.

Suliban rengeteget szekáltak a kinézetem miatt, sokat sírtam akkoriban. Próbáltam nem foglalkozni velük és nem emberszámba venni őket, de folyton szekáltak és mindennapossá vált a dolog.

Próbáltam full drága ruhákban járni, (jó, nem voltak vészes árak) hátha javít a külsőmön, de ugyanúgy megkaptam a ''napi adagomat,'' sőt... Hülyét csináltam magamból, mivel tudták, hogy miattuk öltözködöm másképp. 2 hónap után beleuntam az állandó öltözködésekbe és ruhavásárlásokba, így maradtam a szokásos, kényelmes cuccaimnál.

Nem sokkal később fogyókúrázni kezdtem, 10 kilót fogytam, azaz 163 centi voltam és 58 kg. Akkor pedig jöttek a ''dagadt vagy'' beszólások.

Annyira beleuntam, hogy miután kijártam a sulit, és bár elkezdtem a szakközépet, abba is hagytam, mert kórházba kerültem öngyilkosság miatt. Jelenleg nem is járok sehová, legalábbis az embereket kerülöm.

Fent vagyok 2 társkeresős/chatelős oldalon, de ott a mai napig megkapom ezeket a fokozatokat:

- Undorító vagy

- Csúnya vagy

- Nem vagy az esetem

- Bocsi, de nem Téged kereslek

Egyre jobban kezdem feladni az egészet, már a kérdést sem szívesen írom ki, mert már belefáradtam. Hogyan tudnám elfogadni magamat? 18L