Mér ilyen szar minden?

Az a bajom,hogy lassan kezdek megbolondulni.

Ha egy kicsi idött magamra maradok,elkezdek gondolkozni mindenféléről.

Istenről,az emberekről,állatokról.És nem veszem észre magam,hogy magamban,hogy belebolondulok a kérdésekbe amiket én teszek fel.

pl:1.szinte minden nap elgondolkozok,hogy isten vane!mert az eszem azt mondja,hogy nincs de a szivem azt hogy van.Régen sokat imádkoztam,de mostmár egyáltalán nem.

2.valahogy tudom,hogy nincsenek szelemek,de mégis ha egyedül vagyok félek.

3.1-2 honapja van egy macskánk.10-20 percet is elgondolkozok azon,hogy vajon ő hogy gondolkozik.

4.(Ezen sokat gondolkozok.)

Hogyha valaki szellemi fogyatékos,az hogy gondolkozik.Magától megtud-e gyogyulni?stb..stb...stb...!!

És az a baj ezekkel a kérdésekkel,hogy sohasem tudom meg rá a 100%os választ és ez nagyon idegesit.Ami már lassan elviselhetetlen.

Még tudnék irni,nagyon sokat.Könyvet tudnék irni arról a sok dologról ami a fejembe van.