Lehet élvezni az életet ha ronda vagy?
Sziasztok!
Mostanában ez a kérdés jár a fejemben. 16 éves vagyok és fiú de nagyon de nagyon ronda. Egyszerűen tényleg katasztrófa. Nem is értem hogy hogy lehetnek barátaim??!! Persze amikor valami miatt rosszban vagyunk egymással akkor kimondják az igazat és a fejemhez vágják hogy de szép vagy meg ilyenek.
Nehezen tudom elfogadni hogy nekem olyan alapvető dolgok kimaradnak/kifognak maradni az életemből ami egy normális embernél normális. Ilyen például a szerelem. Nem lehetek senkibe sem szerelmes. És néha elkövetem ezt a hibát hogy valakibe tényleg szerelmes leszek. Sajnost most is. Olyan szenvedő érzés hogy te szereted őt de ő sosem fogja viszonozni.
Tehát ebből kifolyólag a szex is elmarad az életemből. És folytathatnám hogy sosem lesz senkim. Magányos leszek örökéletemre meg ilyenek....
Nagyon nehezenen tudom ezt most elfogadni de egyszer gondolom megszünik.
Mindig az jár az eszembe hogy mikor a havarjaimnak lesz barátnőjük, és meglesz mindenük, velem majd milesz? Lehet azt fogják hinni hogy buza vagyok.
És a szüleimnek mint mondjak hogy miért nincs barátnőm? Kínos lesz az a beszélgetés. Most mondjam nekik azt mert úgy nézek ki mint kalapsza r??
Nagyon szar ez így.
Tudom más ember örülne ha olyan élete lenne mint nekem (de ezt is abból a szempontból hogy nem éhezek, nem kell háborúban harcolnom, stb...)
Nemakarok öngyilkos lenni de reménykedem abban hogy elkapok valami gyógyíthatatlan betegséget. Példál a rákot és abban halok meg. Vagy ehhez hasonló.
(Elüt egy jármű stb...)
És hiába nem vágják nap mint nap a fejemhez hogy de ronda vagy de látom a szemükön amikor rámnnéznek hogy undorodnak tőlem vagy valamilyen ehhez hasonló.
Nálam sokkal csúnyább embereknek szép barátnője van.
Te még fiatal vagy, ha 2x ennyit éltél is lehet még csinos, aranyos barátnőd (úgy hogy alatta sokat változtál).
Jól esnek ezek a szavak de én már tényleg semmiben sem tudok reménykedni.
Még tisztán emlékszem azokra a beszolásokra amiket nekem mondtak még alsóban úgy hogy már 10.-es vagyok.
Ezek miatt az önbizalmam egy nulla. Gyülölök nyilvános helyekre menni ahol sok ember van.
De ez olyan nagy igazságtalanság.....
Aki rondának születik annak az egész életének annyi.
Aki meg szépnek/helyesnek annak meg király élete van.
Mire fel ez az igazságtalanság? Ő mivel érdemli meg jobban a szépséget mint én?
Pedig jobb embernek tartom magam
néhány helyesebb osztálytársamnál.
Én minden reggel úgy kelek fel hogy na megint egy sza r nap. Megint úgyan olyan ronda vagyok. Mai nap is csak egy lesz a sok közül.
Annyira fáj amikor látok valahol egy szerelmespárt.
A legtöbb ember, akinek van egy komoly hobbija vagy szakmája szerintem azokat nem annyira zavarja.
Pl. egy tudós vagy egyetemi fizikus tanár vagy valamilyen kutató, aki az esőerdőben jár új fajok után kutatva, esetleg műtőorvos a sürgősségin vagy hegedűművész.
Szóval nem, az életben sokkal több minden van úgy gondolom, ami letudja nyűgözni és kötni az embert.. kinek mi, csak meg kell találni a tehetségét..
Az a helyzet hogy én mindenben tehetségtelen vagyok.
Mindent sportot kipróbáltam.
Foci - Suliban 4 évig fociztam órák közti szünetenként de nagyon tehetségtelen voltam benne de csináltam mert szerettem és hiányzik is az életemből de annak már annyi. Márcsak TV-ben követem a kedvenc csapatomat.
Kosárlabda - na ezt tesi órákon nagyon gyakoroltuk de ez rosszabbul ment mint a foci
Röpi - ezt még mai napig csinálom (tesi órákon). Úgy gondolom ez megy a legjobban de ebben sem vagyok kiemelkedő szimplan csak átlagos.
Korcsolyázás - erről inkább nem is irok semmit.
Jelenleg amit csinálok az hogy gépezek.
A játékokban sem vagyok kiemelkedő pedig az egyikbe már 1000 órát beleöltem.
Ettől függetlenül nem vagyok kocka mert játszom át az egésznapot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!