Miért tegezik az emberek a kutyákat? -ül! -fekszik! -gyere ide -tied

Na jo.

Ön kedves kérdező üljön le egyes!

az ül és fekszik az nem tegezés

de mind1

Pláne, ha már idősebb a jószág:

Tiszteletem Bodri bá! Legyen szíves mán arrébb tenni a pofáját, mer bele tetszik nyáladzani a levesembe!

A tisztelet nem a magázódásban merül ki.

Például én magázom a nagymamámat, mert különben megharagszik, de közben egy hatalmas genyó, mindenkinek keresztbe tesz, beszólogat, és semennyire sem tisztelem.

Ennek két oka van.

1. Könnyebb az embereknek.

2. Könnyebb a kutyáknak.

(+Amit te írsz nagyon nevetséges hatást kelt.)

A kutyáknak nincs olyan agya/memóriája, mint egy embernek.

Bármennyire is szeretem, meg okosnak tartom a kutyámat, azért tudom, hogy nem egy ember.

Például az, hogy "ül" 2 betűből/hangból áll. És az, hogy "legyen szíves leülni"? Sokkal több, hosszabb.

A kutya pedig sokkal nehezebben jegyzi meg.

Amikor gyakorlunk, akár nehezebb feladatokat is elképzelhetetlen, hogy ezeket mondjam, mert a kutyám nem jegyezné meg, ráadásul nekem is sokkal több idő míg kimondom, egyszerűen a dinamikán is ront.

Amúgy a magázódás nem annyira a tisztelet jele. Például a legtöbb ember tegezi a szüleit, mégis tiszteli őket.

Ugyanúgy a családtagokat. Ide még fel tudnám hozni, hogy "a kutya is családtag". :)

Ahogy már írták, a tisztelet az nem a tegezésen vagy magázáson múlik.

Emellett aki közel áll az emberhez, azt általában tegezni szokta. Gondolom, a szerelmedet vagy a legjobb barátodat sem magázod, pedig tiszteled őt, igaz? A magázás egyfajta távolságtartást is jelent, ami nyilván jobb esetben nincs meg az ember és a kutyája között.

Továbbá gyakorlati háttere is van. Akárhogy is nézzük, az ember és a kutya kommunikációja egy fajok közötti kommunikáció. Túl azon, hogy az ember és a kutya nem beszéli egymás nyelvét, még a hangképző szerveik, illetve a szövegértési folyamatuk is gyökeresen eltér. Az ember nem érti a kutya ugatásait, rosszabb esetben még a testbeszédét sem, a kutya meg nem tudja a hangokat betűkké, majd azokat szavakká fűzni, és azokat értelmezni. Ilyen helyzetben pedig a legcélravezetőbb, ha a kommunikáció minél rövidebb, és minél könnyebben azonosítható egységekből áll. A kutya nem a szavak jelentéseivel bíbelődik, mint az ember, hanem próbálja a hanglejtés, dallam, meg a hozzá kapcsolódó esetleges testbeszéd alapján értelmezni, hogy mit akar mondani a gazdi. Így pedig ha megnézzük, az "ül", "fekszik", és "kaja" szavakban még csak azonos betű is alig van, rövidek, könnyen azonosíthatóak; míg a "legyen szíves üljön le", a "legyen szíves, feküdjön le", és a "legyen szíves ebédeljen" kifejezések legalább kétharmada azonos, valamint hosszú. ezáltal nehezebben azonosítható. (Attól meg már ne is beszéljünk, hogy mi lenne, ha szép választékosan, ugyanazt öt különböző kifejezéssel próbálnád szerencsétlen eb tudtára adni.)

Nos, ezért tegezzük a kutyust, és nem magázzuk.