Idegrohamaim vannak és erős neurózisom. Senkivel sem tudok beszélni róla, mert már belefáradtak és nem tudnak segíteni. Mit tehetnék?

Húú én ismerek ilyen embert!

Nagyon durva, amikor azt hiszed hogy minden jól alakul miután elkezdesz segíteni neki, fogja magát és jól elcsesz mindent a saját ötleteivel (amit nem lát be, hogy nem vezet az ötlete sehová sem, nem hogy előre), és utána ha újra helyre akarod rakni a dolgokat, felháborodik és nem nézi a lehetsége jővő lehetőségeit.

Egy rakás lehetőséged van de nem szabad feladnod egyiket sem amibe belekezdesz akármi is történik.

Én egyet tudok javasolni, keresd meg azt az embert a családodba/barátaid között/ismerősök között/egyéb aki eddig, akármi is történt mindíg a lehető legnyugottabban beszélt hozzád, nem kell, hogy hű de komoly legyen az ember csak anyi kell, hogy képes legyen leszarni még a leg fontossabb golgokat is, vagyis hogy ne aggódjon semmiért sem. De legyen pozitív a személyisége, "minden jól alakul, csak hagyni kell a dolgokat, hogy úgy alakuljanak, hogy jók legyenek NEKEM"

Ha ez megvan beszélgess vele, keresd a társaságát és ne akarj vitatkozni mert az nem vezet sehová sem.

Egyenlőre enyi, aztán majd csak lesz valahogy!

(A lego kaland c. filmből idézve : "Minden Szupi-Szuper!")