Vicces vagy ciki gyerekkori sztorik? Írnátok párat?

Biztos volt már olyan, hogy amikor még nem volt annyi élettapasztalatotok, mint most, valamit kissé elnéztetek... xD Példának itt vannak az enyéim:

Kisgyerekkoromban nagyon élénken érdeklődtem a betűk iránt, nem is véletlen, hogy már 2-3 éves koromban megtanultam olvasni. 2 éves voltam, amikor a nagymamámmal sétáltunk az utcán, és elhaladtunk egy bolt előtt. Egy kocsi állt előtte, én pedig a betűk iránti érdeklődésemtől vezérelve megsimogattam a rendszámtáblát, de most jön a legcikibb: beindult a riasztója. xD A vásárló ijedten rohant ki az üzletből, Mama kimagyarázta a helyzetet. Viszont ez semmi az unokabátyám történetéhez képest, aki 3 évesen egy egész traktort indított be egészen véletlenül. Ki is ment vele az utcára. Milyen kár, hogy én csak 3 év múlva születtem meg, és nem láttam! x)

Másik sztorim, hogy 5 évesen előszeretettel játszottam apa mobiltelefonján. Hirtelen azonban eltűnt a kép a telefonon. Gondoltam, hogy ha nyomogatom a telefon gombjait, hátha visszajön a képernyő. Vissza is jött, de mivel a hívást indító gombot nyomtam meg utoljára, sikerült egy számot tárcsáznom. Nem is akárkiét, hanem a falunk alpolgármesteréét. Apa viszont ismerte, és kimagyarázta a helyzetet. x)

Szintén kicsi koromban a kedvenc éttermünkben már nem volt hely, ezért máshová mentünk ebédelni. Jön ki a pincér, kérdezi, hogy mit kérünk, én meg jó hangosan: Azért jöttünk csak ide, mert ...... vendéglőben nem volt hely!