Beleszerettem a papba, mi a véleményetek?

Sziasztok! Sokat gondolkodtam, hogy leírjam-e ezt nektek, de kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek erről, szóval leírom. Az elmúlt időkben sokat változott a valláshoz való hozzáállásom. Régen még templomba is utáltam járni (a családomban kötelező volt). Végül - akaratom ellenére - vallásos iskolába kerültem. Egy év alatt mintha kicserélték volna. Izgatottan vártam a miséket, imádkoztam. Komolyan kezdtem venni az Egyház tanítását, odafigyelve arra, hogy minél kevesebb bűnt kövessek el Isten ellen. Mikor a második évemet töltöttem ott, az iskolának új iskola lelkésze lett, aki a hittan tanárom lett. Nagyon jól kijöttünk egymással, én voltam a "kis kedvence". Jártam hozzá misékre, programokra. A tanév végére viszont úgy éreztem, mintha vonzodnék hozzá. Próbáltam ezeket a gondolataimat kiűzni a fejemből, mert tudtam ez nem helyes, lehetetlen. Kiderült, hogy a következő tanévben már nem fog tanítani engem, sőt az iskolából is elmegy. Nyílván szomorú voltam, de tudtam hogy ez nekem sokkal jobb lesz így. A fejemből viszont nem tudtam kitörölni, ha a városban sétáltam mindig őt kerestem a szememmel. Az adventi időszakban eljártam hozzá hajnali misékre és nem egy alkalommal írt rám, hogy örült, hogy látott. Az utolsó mise óta nem tudom kiverni a fejemből és úgy érzem beleszerettem. Mielőtt vki azt írná, hogy csak azt hiszem, hogy beleszerettem pedig nem, lassan 2 éve érzem ezt és biztos vagyok benne. Az elején említettem, hogy nem szeretnék Isten ellen véteni még gondolatban sem, ezért vagyok kíváncsi, hogy nektek erről mi a véleményetek?