Mennyi szabadság jár nekem?

És még azzal a hét nappal kapcsolatban is olyan korlátozás van, hogy

- legfeljebb két részletben igényelheted, és

- az igényt legalább 15 nappal előbb be kell jelenteni.

A munkáltató lehet rugalmas, eltekinthet ezektől; de meg is követelheti.

Nem értem a felfogásod. Azt hittem, hogy a kérdés csak rosszul sikerült fogalmazású, de a kommentben is megismételted.

„Mennyi szabadság jár nekem?” Ezt eleve megírtad a kérdéshez fűzött magyarázatban: 28 nap. Ennyi jár neked. Ezt te veszed igénybe. Az év során 28 olyan napon nem kell dolgoznod, amikor a munkarend szerint egyébként kéne, és erre a 28 napra bért kapsz.

Az évi szabadság több részből tevődhet össze: alapszabadságból és pótszabadságból.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Ez mindenkinek jár egy naptári évre, amikor a teljes évben munkaviszonyban áll.

Pótszabadság többféle van, ezek hozzáadódnak a 20 munkanaphoz. Hogy ki kap, és hányfélét, az attól függ, hogy megfelel-e a feltételnek. Van életkor szerinti pótszabadság (neked, életkorod alapján, 1 nap pótszabadság jár). Pótszabadság jár még 16 év alatti gyermek után; fogyatékos gyermek után; annak, aki fiatal (18 év életkor alatti) munkavállaló; föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak; a megváltozott munkaképességű munkavállalónak; a fogyatékossági támogatásra jogosult munkavállalónak; a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.

Az alapszabadság és a pótszabadság(ok) összege szerinti szabadság jár; neked is. Te kapod, te veszed igénybe, nem a munkáltatód. Nem is értem, hogy írhatod, hogy a munkáltató kapja a szabadságod bármelyik részét is? Fordítva van: a munkáltató nem kapja, hanem adja.

A kiadás időpontja és tartama az, aminél fel van osztva, hogy az évi szabadságból (mindegy, hogy hány részből tevődik össze), mennyi az, aminek kiadásának időpontját (adott feltételekkel) a munkavállaló szabhatja meg, és mennyi az, aminél a munkáltató (szintén adott feltételekkel).

Már szerepel a válaszokban, hogy a munkavállaló hány napnál és milyen feltételekkel szabhatja meg a kiadás időpontját és tartamát. A többi napra az az eddig részletesen meg nem írt feltétel vonatkozik, hogy „A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.”

Azt nem tudom, hogy miért csak az egyik pótszabadság mértékét taglalod? Az életkorod szerint járó 1 nappal (ami szintén pótszabadság), miért nem foglalkozol külön?

Ráadásul, a gyakorlatban, ha a munkatevékenység és munkaszervezés megengedi, akkor a munkáltató nem szokott merev lenni. Ahol eddig dolgoztam, illetve a gyermekeim is több helyen dolgoztak eddig; mód volt azonnali szabadság kivételére is: óvodai egy szünnap, stb. Adott esetben még azt is elfogadták, hogy reggel telefonált az ember, hogy mára írjanak szabadságot, mert ezért és ezért nem tud bemenni.

Persze, számos munkahelyen a termelés, vagy egyéb, nem teszi lehetővé a váratlan kiesést. Betegség esetén persze ott is meg kell oldaniuk a helyzetet, de nem növelik a kiszámíthatatlan esetek számát váratlanul kért szabadságigény teljesítésével. Ott, kénytelenek elvárni a jogszabályi feltételek betartását, illetve élni velük. Ha, például egy üzem – tervezett évi karbantartás miatt leáll tíz napra -, a munkaadó akkor kénytelen kiadni a szabadságokat az ott dolgozóknak, akárhányféle és mennyiségű pótszabadságuk van is.

De, megismételve: az összes szabadság neked jár, a munkáltató nem kap a szabadságodból, semennyit, te lehetsz 28 napot szabadságon, amit ki is fizetnek úgy, hogy ennyi munkanapodon nem dolgozol.

Ha a kiadás módja nem alkalmas, és lehetőséged van, válassz másik munkahelyet! Van sok családbarát munkahely. Ha nincs módod változtatni, akkor ezt kell elfogadnod, nem tehetsz mást.