Elhiszitek hogy folyik a népírtás chemtrails-méregcsíkok az égen?

#8

"Felnézek az égre."folytonossan.ha ez nem eleg bizonyítéknak azt kell hogy irjam vakok vagytok!"

Nem vagyunk vakok, mert mi is látjuk, ahogy porzik az ég a repülők nyomában.

Viszont elmerokkantak sem, hogy azt hihessük, azok chemtrails-méregcsíkok.

> Engem konkretan az zavar,hogy befedi a kek eget a cucc es igy kevesbe elvezem a napozast.

És ennek milyen relevanciája van a kérdés szempontjából? A gomolyfelhők is zavarnak a napozásban, pedig az teljesen természetes képződmény.

> Ja es ezek a szivarvanyos felhok se valami termeszetesnek tunnek.

Hogy mi minek tűnik, az megint irreleváns. A kérdés az, hogy mi az, ami ténylegesen természetes és mi az ami mesterséges. Ha mesterséges, akkor milyen folyamat révén jött létre, káros-e, hasznos-e, semleges-e.

~ ~ ~

A #10 válaszomra nincs semmiféle reflektálnivalód?

Te nem jártál iskolába? Nem tanultad, milyen hőmérsékletesés van, ahogyan egyre feljebb kerülünk? Talajszinten lehet 50 fok árnyékban, 10 km magasan mag pillanatok alatt megfagynál. A kondenzcsík is megfagyott vízpára, nem más.

A szivárvány: az nem színes anyag, hanem a víz színeire bontja a fehér napfényt. Ezt is tanítják az iskolában.

Ha utánanéztél, akkor nem értetted meg.

Nyáron is olyan mínusz ötven fok van a repcsi körül.

Ja, ki-be kapcsolgatás: elég érdekes lenne a hajtóművet ki-be kapcsolgatni.

A videón közvetlenül a szárnyak mögött még nem látsz csak páraszerű valamit, majd kék fehér csík lesz belőle, végül vastag és egybeolvad. Ez azért van, mert szétterül, majd el is oszlik.

Amikor eltűnik, akkor vagy alacsonyabbra ereszkedik, vagy optikai oka van az eltűnésének (törésmutató-változás).

> Neha meg lathatoan ki be kapcsolgassak ne legyen tul egyhangu

Igen, ez az, amit elfelejtettél, és nem értesz. A repülőgépek üzemanyagot égetnek el, szénhidrogént, így az égéstermék jelentős része vízgőz és szén-dioxid, valamint koromszemcsék. A levegőnek meg van hőmérséklete, a magasságtól függően valamilyen nyomása, és valamilyen páratartalma. Ha ezek a tulajdonságok úgy alakulnak, akkor az égéstermék szilárd részecskéi magként funkcionálnak, amire a gőz halmazállapotú víz le tud csapódni, így folyékony, illetve szilárd halmazállapotú víz keletkezik, az így megváltozott halmazállapotú víz meg már nem átlátszó, hanem megtöri a fényt, fehér lesz. Önmagában a folyamat nem feltétlenül indul meg spontán módon, a repülőgép égésterméke kell ahhoz, hogy legyen mire lecsapódnia a vízgőznek. Hasonlóan ahhoz, hogy egy hűvös hajnalon, ha kellően nagy a levegő páratartalma, akkor lehet, hogy ahhoz nem elég, hogy köd képződjön, de ahhoz elég, hogy szilárd felületeken a pára lecsapódjon harmat esetleg dér formájában. Hasonló jelenség, mikor megfelelő hőmérséklet és páratartalom esetén jégvirág „nő” az ablakokon.

Nyilván különböző magasságokban eltérő nyomás, páratartalom, hőmérséklet uralkodik. De még azonos magasságban sem egyenletesek ezek a paraméterek, vannak nagyobb és kisebb páratartalmú helyek. (Ez is kicsit olyan, mint mikor úszol a Balatonban, és néha melegebb, néha hidegebb vízközegbe kerülsz. Ahogy a levegő, úgy a víz hőmérséklete sem feltétlenül egyenletes eloszlású, akár pár méterrel arrébb érezhetően más viszonyok vannak.)

Ergo itt nem arról van szó, hogy a hajtóművet ki-bekapcsolják, azok ugyanolyan hatásfokkal, intenzitással működnek, csak ahogy a repülő egy nagyobb páratartalmú közegbe kerül, a kondenzáció is erősebb, látványosabb, ahogy egy kisebb páratartalmú közegbe kerül, úgy kevesebb pára csapódik le ugyanakkora mennyiségű égéstermékre, vagy egyenesen túl kicsi a páratartalom ahhoz, hogy elinduljon a konzenzáció, így nincs látható kondenzcsík.

De neked meg erre megint valami teljesen logikátlan, indokolatlan magyarázatot sikerült adnod, hogy azért csinálják, hogy „ne legyen egyhangú”. Ez kinek és miért szempont, milyen racionális oka lenne ennek?