Utálom hogy ilyen vagyok, egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal, hogyan tudnék megváltozni? Mit tegyek hogy ez mind ne legyen így?

Néha rámjön a szorongás meg a paranóia, amikor hazamegyek mindig levágódom az ágyba és rámjön az a valódi fáradtság, nem akarok mást csak feküdnék és nem tennék semmit, de persze ez nem lehetséges. Van hogy úgy érzem bámulnak, megfigyelnek. Emiatt nem szeretek kimenni a házból, úgyérzem hogy nem vagyok biztonságban. Az utcán ha fülessel megyek és jönnek velem szembe, van hogy kiveszem a fülest mert olyankor nem tudom szabályozni a légzésem és félek hogy nem hallom ki magam, közben meg szuszogok és mindenki idiótának néz. Egészséges vagyok, nincs semmilyen betegségem, pláne nem légzési.

Ha rajzolok és elcseszem vagy nem találok valamit, vagy eltörik/tönkremegy egy cuccom (ilyen piti ügyek miatt is) rámjön a pánikroham. Remegek, bizsergek és a sírás jön rám, zokogok. Van mikor a karom zsibbad és kicsit görcsöl. Agresszív gondolataim is vannak. Mikor itthon vagyok a pokolra küldenék kb mindenkit, felhúzom magam rajtuk illetve néha olyanokat is mondok amin még én is meglepődök. Ma szóváltásba kerültem Anyámmal és mikor köhögni kezdett olyanokat mondtam magamba hangosan hogy "fulladnál meg", "halnál bele" meg ilyenek, pedig nem akarok senkinek ilyet kívánni főleg nem a saját szüleimnek. Egyszerűen csak kicsúsznak, mert ideges vagyok és már az is frusztrál ahogy köhög. Olyanokra gondolok hogy a barátaim valójában utálnak, igazából csak nevetnek rajtam és idegesítem őket. Ez nagyon szarul tud esni, és rendesen szégyellem azt akik előttük vagyok.

Ha bánt valami, nem beszélek róla mert kicsinyesnek érzem magam és úgy gondolom csak panaszkodnék,csak untatok másokat, vagy csak rosszindulatúnak hiszek mindenkit és azt gondolom hogy ezt később majd ellenem akarják használni.

Utálom hogy ilyen vagyok, egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal, hogyan tudnék megváltozni? Mit tegyek hogy ez mind ne legyen így?