Japánosan hangzó magyar nevek?

Rika, Maja, Erika, Erina, Naomi - ezek a nevek Japánban is kedveltek, és Magyarországon anyakönyvezhetők.

Norina, Anna, Noémi, Hanna - ezek Japánban nem megszokottak ugyan, de elfogadhatóak. Az Anna mostanában Japán gyerekek között sem ritka.

Aranka - ez a japánok számára kicsit idegenül hangzik ugyan, de gond nélkül megjegyzik és ki tudják mondani.

Kiegészítés:

Ari, Arina, Arika, Aina, Mia, Nana - ezek is léteznek Japánban, és anyakönyvezhetők Magyarországon. Viszont lehet, hogy magyar kislánynak kicsit furcsák.

Sajnos fiúnevet nem tudok javasolni.

Aida, Aina, Aliza (Arisa), Alina (Arina), Anikó, Ariana, Arika, Arina, Boróka, Csenge, Debóra, Dóra, Dorina, Edina, Elena (Erena), Elina (Erina), Elina, Emili (Emiri), Emma, Erika, Erina, Ilona (Irona), Hanga, Hanna, Imola (Imora), Irina, Iringó, Júlia, Julianna,Karin, Karina, Kiara, Kinga, Korina, Lea (Rea), Léna, (Reina), Leóna (Reona), Lia (Ria), Liána (Riana), Lili (Riri), Lilla (Rira), Lina (Rina), Liza (Risa), Maja, Mara, Mari, Mária, Marina, Mia, Mína, Mira, Móna, Mónika, Naómi, Noémi, Nóra, Norina, Ramóna, Rea, Regina, Renáta, Réka (Reika), Ria, Rika, Sára, Tamara, Zita, Zora

Áron, Csaba, Ezra, Kada, Kende, Leon (Reon), Olivér (Oriba), Péter (Peta / Petero), Simon, Soma, Tamás (Tomo), Zente

A Magyar szó miért van idézőjelben? Azaz "Magyar" vezetéknév?

Pontosabban ezekszerint lehet nem is magyar? Csak magyarban jelenlévő mint a Kalányos? Vagy a Kolompár? Mert az idézőjelből ez jön le. A Kolompárhoz, a Tyukodihoz a Suhajdához bizony nem Hacsikó t kell társítani, hanem a tradicionális c kategóriás neveket!

Én úgy értelmezem, hogy Magyar a vezetéknév. Úgy mint "Magyar Dezső", "Magyar Júlia"...

Egy kicsit úgy érzem viszont, hogy ez a vezetéknév jelentésileg is ütközik egy idegenül ható keresztnévvel. Úgy értem, hogy egy "Magyar Sachiko" furábban hangzik, mint mondjuk egy "Kovács Sachiko". Mintha maga a vezetéknév gúnyolná a keresztnevet.