Hamis tanúzásnak minősülhet az az eset, ha a tárgyaláson az alperes jogi képviselője elhallgat egy olyan számára nyilvánvaló és tudott tényt, így megváltoztatva ezzel a tárgyalás menetét?

Igen konkrétan a felülvizsgálati kérelem beadása és a tárgyalás között lett jogerős az a VALÓDISÁG VIZSGÁLAT ami azt igazolta,hogy mint felperes mindenben jogszerűen jártunk el. Ezt a vizsgálatot a NAV végezte és a perben korábban (a per indulásakor) a NAV pont azt állította,hogy jogszerűtlenül jártunk el,hiteltelen számlát bocsájtottunk ki,stb.Ezért aztán kezdtek bele egy mint egy 10 hónapos vizsgálatba. Ennek az eredménye lett a javunkra szóló közokirat. Viszont a tárgyalás megkezdését követően a bíró megkérdezte a jelenlévő alperes(NAV) jogi képviselőjét,hogy fenntartja -e az álláspontját továbbra is és változatlanul azt állítja,hogy hamis és valótlan tevékenység számla,szerződés stb. Erre ő azt felelte,hogy igen fenntartja. Dacára annak,hogy pontosan ők a NAV végezte és adta ki a jogerős tanúsítványt,hogy minden a törvényeknek megfelelően készült el.Viszont ezkövetően miután ez egy Kúria ítélet volt a mi jogi képviselőnk jelezte ugyan a bírónak a megváltozott javunkra szóló tényt,körűlményt,de tőle ezt nem fogadta el.Olyan szinten,hogy bár írásba beadta a tárgyalást megelőzően,de a bíró azzal érvelt,hogy a felülvizsgálati kérelem beadását követően a határidő lejárta után már a felperesnek nincs módja kiegészítést beadni,csak az alperesnek, ő viszont nem élt ezzel a jogával és nyilvánvalóan elhallgatta azt a fontos tényt amit pontosan ők végeztek el és a felperes javára szólt. Igen ám csak a bíró ezt követően a NAV-nak adott igazat,pontosabban a korábbi közigazgatási bírósági döntést helyben hagyva. Ami ugye kb.majd egy évvel korábban volt. Tehát a NAV ezt követően kezdett bele a VALÓDISÁG vizsgálatba és ennek eredményeként született a javunkra a vizsgálati eredmény.Viszont miután ezt csak az alperes mint vizsgálatot végző hozhatta volna a bíróság tudtára,de ezt a fontos tényt elhallgatta,sőt kijelenette,hogy változatlanúl fentartja a keresetben foglaltakat és nincs tudomása semmi olyanról ami ezt a tárgyalást esetleg befolyásolná.Viszont ezt-követően a Kúria ítélete ellen fellebbezni nem lehet,tehát buktunk mindent.Meg még majd másfél millió perköltséget is fizetni kellett.Így aztán van egy valódiság vizsgálatunk ami arról tanúskodik,hogy minden(személyi és tárgyi) feltételnek megfeleltünk,minden szabályos volt! Aztán van ugyanerre az időre szólóan egy Kúria ítéletünk ami pedig azt mondja ki,hogy minden valótlan. Hiszen helyben hagyta az egy évvel korábbi ítéletet amikor még ezek a vizsgálatok nem voltak meg. A a valódiságvizsgálat pedig egy EU-s harmonizált írat ami úgy szól,hogy ,,Nem tagadható meg az Áfa levonás joga annál a vállalkozásnál ahol a valódiság vizsgálatot elvégezték és nem tettek megállapítást"