Mi ertelme lehet az eletnek?

Szerintem igazából semmi ! Én is sokat gondolkodok ezen .Az életed nagy része tényleg csak a kötelességekből áll .

Szerintem minden ember eljut egyszer arra a pontra,hogy ezek a kérdések kezdik el foglalkoztatni.Ki előbb,ki utóbb, szerencsések meg talán sosem..Tehát az életet nem lehet az értelem szempontjából megközelíteni véleményem szerint.Ez egy olyan helyzet,állapot,aminek a tényét nem lehet -nem elfogadni.Vagyis lehet próbálkozni az elutasítással,mint pl. öngyilkosság.Aki sokat gondolkodik,az előbb-utóbb idejut szerintem.A helyzet adott.Amire próbálnak hivatkozni a spiritualitás elkötelezettjei,mégpedig,hogy az életet mi választottuk,azt én nem tartom elfogadható hozzáállásnak.Én ezzel nem tudok azonosulni,nem látom értelmét feleslegesen ilyen irányban gyötörni az elmémet.Szerintem inkább meg kell tanulni gondolkodás nélkül cselekedni,vagyis nem az okokra és miértekre koncentrálni,hanem a következményekre,és a bennünk levő érzésekre figyelni.Tehát: ezt és ezt csinálom,cselekszem,jó ez nekem,jól érzem magam így?Mik a következményei,mik a további lehetséges logikus lépések?Amikor valaki vezet egy autót,akkor sem a robbanómotor működési elvén filozofál valószínűleg,hanem az utat figyeli.Biztos aki sokat foglalkozik a vallásokkal,filozófiával,az ide tud neked hányni pár A4-es oldal anyagot az élet értelméről,de még egyszer mondom,ezek csak betűk,szavak,mondatok.

nincs ertelme. csak ugy itt vagyunk. aztan hogy ez most a veletlen muve e vagy valaki szsndekosan hozta letre ezt az egeszet most meg rohog a markaban, na ez az amire soha nem fogunk ra jonni.

Szerintem van értelme. Túl összetett körülöttünk a rendszer ahhoz, hogy csak véletlenek legyünk. Túl sokat gondolkozunk magunkról ahhoz, hogy csak alkatrészek legyünk ebben a rendszerben. Túl sok mögöttes tartalmat keresünk, találunk és látunk a körülöttünk lévő világban, pedig erre abszolút semmi szükségünk nem lenne ahhoz, hogy szülessünk, éljünk, haljunk. Szóval van értelme, és keresgéljük is hogy mi lenne az, de még csak alig párezer éve foglalkoztat minket, és akkor is csak néha napján, úgyhogy még biztosan várnunk kell ezzel. Az is lehet, hogy már sokan vannak, akik simán rájöttek, és mikor megértették úgy döntöttek, hogy ezt soha nem fogják elmondani másnak. Az már régen rossz, ha az értelmét aszerint mérjük, hogy mennyire élvezzük minden pillanatát ennek a létnek. Én valahol a fejlődésben keresném a válaszokat, ember és emberiség szintjén egyaránt.