Mi lesz a végkifejlet?

Az a gond (vagyis én csak részben érzem annak), hogy gonosz vagyok, és élvezem. Kielemzek mindenkit és a fejéhez vágom a száraz igazságot, ha tévedek nem érdekel. Minden vallást kigúnyolok, elmondom, hogy szerintem miért baromság, mindenre rácáfolok. A haverjaimat kihasználom, nem köszönök, szerintem az emberiség túl van értékelve. Ha hasonlíthatnám magam valakihez talán Dr.House lenne az, bár annyira okos azért nem vagyok. Úgy érzem magam mintha már 100éves lennék és utálok mindenkit, a jó csajok is csak addig jók, amíg nézem őket, amikor beszélni kell már idegesítőek. Soha nem volt ezek a tulajdonságok miatt barátnőm, de néha rám tör ez a "mégis jó lenne" érzés. Ezt amit ide leírtam élőben soha nem mondanám senkinek, ott mindig hasonlatokkal, sértegetésekkel és terelésekkel jövök. Mosolyogni már lassan fáj. És a slussz poén itt a végén: 16/F