Most mit csináljak?

Sziasztok! Tavaly december környékén a szüleim elhatározták, hogy nem akarnak a munka miatt különélni, ezért megkérdezték tőlünk, hogy mi lenne ha elköltöznénk Németországba? Miután a terveim között kéttannyelvű gimi szerepelt úgy gondoltam semmi nem tud akadályozni (úgy igazi bartátaim vagy középiskola sem volt)aztán persze megtaláltam azt az iskolát amit kb. 5.-es korom óta keresek (csak valahogy mindig úgy gondoltam, nincs tehetségem hozzá pedig van és nem csak én mondom)ez az iskola a Nagykállói Korányi Frigyes dráma szakja lenne, viszont már meg van beszélve, hogy én bevállaltam és már nincs vissza út. Próbálom tudtukra adni a szüleimnek, hogy lehet, hogy meg van az a aszak amit szeretnék, de úgy érzem nem akarak hinni, vagy csak úgy gondolják majd elmegy tőle a kedve. A probléma az, hogy minél többet tudok róla meg (mármint az iskoláról) annál jobban tetszik. Már egy kisebb kapcsoltom is van a mostani elsősökkel, és ők azt mondták ott a helyem. Most mit csináljak? Mondjam meg a szlőknek, hogy nem megyek és csak úgy változtassam meg a terveiket, mert nekem van egy fellángolásom? (ők ezt szűrnék le belőle). Esetleg szakadjunk el, mert úgy is kolis lennék és hát hétvégére lehetek a nagyszülőknél. Vagy hagyjam az álmom és menjek el a szülimmel békésen és ne gondoljak arra, hogy talán az igazi nekem való iskolát szalasztom el. Alapból borzasztóan szeretem a művészeteket 9 éve zongorázom általában a különféle iskolai műsorokban is én kapom a főszerepeket, és az alap énekhangom is jó. (csak fejeszteni kéne) Thehát a suli tényleg nekem való. Ti mit tennétek a helyemben? Válaszokat előre is ködzönöm! 14/f