Volt már valakinek halál közeli élménye? Ahonann megmenekült? Milyen érzés volt abban a pillanatban? Elmesélitek?
Volt, nem is egy.
Az első még 2008. január 5.-én történt. Épp mentem suliba, és elérkeztem a zebrához. Balra nem láttam ki, mert egy furgon szépen leparkolt a sarokra. Ki akartam nézni, erre bumm... Telibe kapott 70-nel egy motoros. A térdeimen levált némi porc, és a fejemen ütött egy lyukat a kormány. És ebből semmit nem érzetem akkor. Szerencsém volt, mert a kabátom megvédett valamennyire.
A másik pont pár hete történt.
Épp mentem egy ismerősömhöz kocsival, mert megbeszéltük, hogy felhozom Pestre. Kiértem a városból egy erdős részre. Felkapcsoltam a fényszórókat, és gyorsítottam kicsit. Úgy 5 perc múlva azt láttam, hogy jön szembe egy BMW. A gond csak az volt, hogy az én sávomban, ráadásul folyamatos záróvonal volt. A BMW végül megpróbált visszahúzódni, én meg elrántottam jobbra a kormányt. Ő megcsúszott, bele az árokba. Én meg repültem az út melletti pusztára a másik irányba. Épphogy sikerült elkerülni az ütközést. Ember nem sérült, de a BMW-ben kinyílt a légzsák, nekem meg leszakadt az első lökhárítóm, és kilyukadt a hűtőm.
halál közeli élmény? vagy is aszt hittem hogy meghalok.
vagy halál közeli élmény? halálból való visszatérés.
Első az nem semmi..akkor te elég mázlis vagy ha lehet ezt mondani. (:
.
Mindkét féle eset érdekel. :)
nekem volt egy meg próbálom röviden s tömören.
bár nehéz elmondani mivel nincs rá földi szavak és csak olyan emberek érthetik meg igazán akik már átélték.
annyit tudni kel rólam hogy szívemmel mindég voltak gondok.
kb 1,5 éve a feleségemmel ketten voltunk a szobában,ő kiment valamiért az étkezőbe.
hirtelen 1 másodpercre fájdalmat éreztem a szívemben olyan belenyilallást és
ekkor kezdődőt.
lebegtem fölfelé egy hatalmas kapu hoz közeledve,olyan könnyűnek éreztem magam mintha mindég is több mázsás súlyokat hordtam volna a hátamon és most ledobtam volna.
súlyomhoz képest egy madár tolla több mázsának felelt volna meg.
utólag rá jöttem hogy ez a súly a bűneim lehetett.
ahogy közeledtem a kapuhoz az úgy nyílt kifelé,az elejétől a végéig nem látható angyalok voltak akik hihetetlen gyönyörűséggel énekeltek,melyből olyan szeretet sugárzott melyet még ember a földilétben nem tapasztalhatott soha.
nem tudom hogy milyen nyelven énekeltek,de még is értetem.
arról énekeltek hogy örvendezünk az úrnak mert egy újabb lélek idekerült és nem a pokolba.
földön a legszebb dal amit csak ismerünk,még csak meg sem közelíti a szépségét.
a tiszta szeretet melyet éreztem csupán az énekük által,a földön még hasonlót sem tudok mondani.
azt hiszük hogy tudjuk mi a szeretet. hisz család szülő stb.
hát nem nem tudjuk míg meg nem ismerjük az igazi tiszta szeretetet.
tudatomnál voltam tehát tudtam hogy mi történik velem.
és nem szavakkal hanem a gondolatommal kommunikáltak velem.
föltették nekem a kérdést hogy oda megyek vagy ha akarom még vissza is mehetek.
ekkor emlékszem hátra néztem és tudtam ha be megyek a kapun,akkor vége a földi életemnek és a családomat is elhagyom.
döntöttem kb 1 másodperc alatt.
hogy hogyan? természetesen oda oda.
már majdnem elértem a kapu bejáratát amikor hirtelen úgy éreztem mintha egy jég csapot átdöftek volna a szívemen.
mely hatására azonnal vissza zuhantam a testembe.
és mikor kinyitottam a szemeimet láttam hogy a feleségem vizes törölközővel dörzsölgeti a szívemnél.
én nagyon dühös lettem rá,amiért nem hagyott.
elmondása szerint amikor az étkezőben volt szólított valamiért,és mivel nem válaszoltam bejött hogy megnézze mért nem válaszolok.
és ekkor látta hogy öntudatlanul sápadtan fekszem.
és hiába ráncigált pofozgatott semmire sem reagáltam,aszt nem tudja hogy menyi ideig voltam ilyen állapotban.
de csak a vizes törölköző segített.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!