Mit tegyek ez ellen az érzés ellen? Ez az érzés árnyékolja be az életem.

Megpróbálom kifejezni valahogy...

Ez az érzés olyan, mintha a valóság lenne maga a szürkeség. Amikor jól érzem magam, az mindegy hogy ittas állapotban, vagy egyszerűen csak jó a kedvem, mindig eszembe jut az, hogy utána jön a rossz, vagyis visszatérek a valóságba. Amikor pl alkotok vagy alkotnék, akkor olyanokat gondolok, hogy minek? Mi az értelme? Sokszor azt sem tartom elégnek ha egyszer elismernének, mert egyszer úgyis mindennek vége lesz.

Néha úgy érzem fölösleges elérnem számomra fontos dolgokat, elvesztem a motivációmat.

Amikor pihenőnapon vagyok, alig csinálok valamit, mert arra gondolok, hogy jön úgyis majd a munka és nincs értelme semmibe sem belekezdeni, az idő is kevés

(A munka maga nem lehet a gond, mert nem utálom, max ameddig tart az sok kicsit).

Meg akarok ettől a gondolattól (vagy nevezzem inkább érzésnek?) megszabadulni. Talán ez a legrosszabb dolog az életemben.