Lassan feleslegessé válik a gyakorikerdesek.hu, én látom csak így?

Sokan félreértik az oldal célját. Normális esetben az embernek ha felmerül egy problémája, akkor megpróbál utánajárni. Csak ha már elakadt, ha legalább 10-szer annyi időt áldozott a válasz megtalálására, mint amennyi időt egy másik válaszoló áldozna rá, akkor indokolt, hogy más segítségét kérje.

Igen, ha a „google a barátod” jellegű választ kapod, akkor azt jelenti, hogy olyan dolgot kérdeztél, amire kb. 2 perc idő és energiabefektetéssel megtaláltad volna a választ magad is. Néhány kategóriákban a kérdések több, mint a fele ilyen. Ha olyan kérdést teszel fel, ami 1 perc guglizás után első találatként megtalálható lenne, akkor egyrészt kiszúrsz a válaszolókkal, hiszen nekik is csak ugyanúgy meg kell keresni a választ, ha történetesen tudják, akkor is le kell írni, időt, energiát kell rá szánni. Az ember nem szívesen pazarolja ilyenre az idejét, ha már segíteni akar, hanem inkább segít olyan kérdések megválaszolásában, ami specifikusabb, összetettebb, bonyolultabb ahhoz, hogy némi guglizással megválaszolható legyen. Szintén nem túl intelligens jelenség, hogy valaki feltesz egy olyan kérdést, amit már előtte 20-an feltettek, és azokban egyértelmű válasz van, mondjuk olyan témában, ami nem aktualitástól függ.

De önmagaddal is kiszúrsz, hiszen ha itt teszed fel a kérdést, akár órákat, vagy napokat is kell várnod, mire választ kapsz, ahelyett, hogy némi önállósággal, némi erőfeszítéssel 2 perc alatt kapnál választ a lehető legelemibb internetes eszköz, a kereső segítségével.

Persze az is lehet, hogy a kérdésed jogos, bonyolult, csak a válaszoló gondolja egyszerűnek, és azért „ugat be”. Azt meg a helyén kell kezelni.

> másnak meg kérdése: mitől szőrös a macska stb. stílus máris megy a válasz

Talán azért, mert nem egy ember válaszol, hanem sokféle stílusú, vérmérsékletű, személyiségű ember válaszol mindenféle kérdésekre. Az egyik ideges lesz egy hülye kérdéstől, a másiknak vicces, a harmadik meg mechanikusan beírja a választ, a negyedik próbál azonosulni a kérdező hülyeségével, az ötödik meg vitatkozós hangulatában van, a hatodik éppen most kezdett válaszolgatni, így még „friss”, a hetedik meg harmincadszor találkozik ugyanazzal a kérdéssel, és már elszakadt nála a cérna.

Normális használat mellett jó, ha az embernek havonta egy olyan kérdése van, amiben jogosan kérheti mások segítségét.

Szerintem igazad Lassan bármit kérdezek, én vagyok a hülye, stb... Volt, mikor már a kórházba zavartak a gyerekkel, erre megkérdeztem a védőnőt/ gyerekorvost/ ismerőst, erre közölték, hogy tök felesleges lenne.

Azonkívül mindenbe beleugatnak, hülyének néznek, nem válaszolnak ,stb..

> erre megkérdeztem a védőnőt/ gyerekorvost/ ismerőst

Itt a gyakorikerdesek.hu -n? Az elég fura lenne. Gondolom nem. Mi viszont a gyakorikerdesek.hu -ról diskurálunk éppen.

> megkérdeztem a védőnőt/ gyerekorvost/ ismerőst

Miről?

> tök felesleges lenne.

Mi lenne tök felesleges? Nem lehet, hogy nem azzal van gond, hogy egy kérdést felteszel, hanem hogy értelmetlenül, rosszul fogalmazod meg? Mert a válaszodban írt ominózus mondat így bizony – akárhogy is nézem – hiányos, értelmetlen.

> Szerintem igazad Lassan bármit kérdezek…

Detto. Lazán kihagytál egy szót. Három sorban immár másodszor. Célszerű lenne a „Válasz elküldése” gomb megnyomása előtt megnézni, hogy valóban azt írtad-e le ténylegesen, amit le akartál írni.

> Nem helyesírásbeli hanem fogalmazásbeli hibája volt,

Igen, ezt írtam én is. Nem mondtam, hogy helyesírási hiba volt.

> Javítgat, kioktat, gondolom egy túlpörgött magyar tanár veszett el benne.

Meglehet. Bár nem vagyok tanár. Alapvetően tudomány témakörben szoktam válaszolni. Ott a gyakorta válaszolók többsége rendelkezik valamiféle tanári affinitással, ha nem éppen konkrétan tanár az illető. Amúgy nem kioktatok. Ha ilyen hangnemet észlelsz, az inkább a saját érzelmi állapotod kivetülése az írott szövegre. Az a gond az írással, hogy nem igazán tükrözi a hangsúlyt, hanglejtést, hangerőt, így egy-egy leírt mondat egészen más érzelmi töltettel értelmezhető. Például az egyik fél elgondolkodik az előző hozzászóló által leírtakon, és valami ilyesmi gondolatmenet fordul meg a fejében: „Hát… Érdekes felvetés, van benne végül is logika… De pl. ebben az esetben a leírtak nem állják meg a helyüket… Nem, továbbra sem vagyok meggyőzve, le is írom neki, hogy miért tartom az általa leírtakat problémásnak…”, majd – mivel nem akar oldalakat gépelni – elkezdi leírni, hogy „Szerintem nincs igazad.”. A másik – mivel ellentétes véleményt olvas – természetesen érzelmileg megtöltve olvassa azt, és már azt olvassa ki belőle, hogy „Te hülye vagy, nincs igazad, én megmondom a tutit”. Nem, nem feltétlenül ilyen szándékkal írták a választ. Érthető, hogy az embert zavarja, ha valaki nem ért egyet, és egyéb információ hiányában kissé… hogy is mondjam… démonizálja a vitapartnert, de ez nem feltétlenül korrekt eljárás. Ezért célszerű egy vitában mindig higgadtnak, tárgyilagosnak, udvariasnak maradni. Nem sikerül mindig az embernek – nekem sem –, de igyekszem, hogy így írjak. Ha esetleg ebben a beszélgetésben ez nem sikerült, úgy elnézést kérek.

> A helyesírási hibákra én is allergiás vagyok de ez más volt most.

Igen, de ettől ez is lehet idegesítő. Sőt. A helyesírási hibákat könnyebb átlépni. Az értelmezést megnehezítő hibákat nehezebb, sőt gyakran nem is lehet.

> Az utolsó előtti válaszoló pedig úgy értette, itt kérdezett, elküldték, majd megkérdezte a fent említett személyeket akik szerint nem lenne célszerű orvoshoz menni.

Igen, újra átolvasva, lehet ilyen értelmezése is. Mindenesetre a megfogalmazás nem túl egyértelmű. Lehet, hogy a fáradtságom is közrejátszott abban, hogy ezt az értelmezést nem olvastam ki belőle, ezt elfogadom. Viszont azt is tartom, hogy meg lehetett volna fogalmazni egyértelműbben a dolgot.

> Én is kérdeztem nemrég egy tudományosabb jellegű kérdést, normálisan feltéve, a válaszok többsége az volt, hogy hülyeség amit kérdezek meg előbb tanuljak fizikát satöbbi.

Melyik kérdés volt az? Csak úgy a kíváncsiságból kérdezem.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Azért némi mellékszálként ugye az is benne van a pakliban, hogy amíg a kérdezőnek egyszer kell időt szánnia arra, hogy a kérdése jól érthető, jól megfogalmazott, helyesírási hibáktól mentes legyen, hogy tartalmazzon minden olyan információt, ami a kérdés megválaszolásához szükséges, addig ha ezt nem teszi meg, akkor az összes válaszolónak extra időt és nehézséget okoz, hogy kibogarássza, mit is szeretne a kérdező.

Az ember egy ideig eltűri, de miután naponta háromszor találkozik pl. olyan kérdéssel, hogy „Hogy tetszik a honlapom?”, és nincs ott a honlap címe, akkor azért kezdi elveszíteni a fonalat, és bizony szóvá tesz dolgokat.

A kérdezőnek kellene vennie a fáradságot, hogy figyeljen a kérdés kiírásakor, illetve hogy próbálja megválaszolni a kérdést anélkül, hogy itt feltenné. Elvégre ő akar választ, neki teszünk szívességet azzal, hogy válaszolunk. Ha mi, mint válaszolók ingyen és bérmentve szánunk időt, energiát a mások problémáiban való segítésre, akkor hadd legyenek már nekünk is elvárásaink. Annyira lehangoló tud lenni – figyelem, érzelmi kirohanás következik –, mikor egy igazán jó kérdés, összetett feladat közös megoldása után az ember találkozik egy olyan kérdéssel, hogy „menyi a fényse bségge?”. Ilyenkor azért az emberben átfut, hogy basszus, olvasd már el, hogy mit írtál le! Különben ha beírnád Google-ba a kérdést, az első találat megadná a választ. Persze az ember vesz egy mély levegőt, és csak ennyit ír: Google: fénysebesség. Első találat: [link] . A második mondatban ott a válasz. És legtöbbször a kérdező van kiakadva, hogy kioktatjuk, hogy ő is ki tudta volna guglizni, szóval ne linkeljünk neki Wikipédia oldalt, hanem írjuk le a választ. Én személy szerint nem is értem. Információs társadalomban élünk, az internetnek köszönhetően annyi információhoz férünk hozzá, amit régebben egy emberéletnyi tanulással sem lehetett volna összeszedni. Simán meg tudok válaszolni itt a gyakorikerdesek.hu-n is olyan válasszokat, amihez lövésem sincsen, pusztán szánok rá két percet, hogy megkeressem. Ilyenkor nem igazán értem, hogy a kérdező miért nem tudta ezt megtenni, miért nem próbálta megtenni.

Még egy gondolat jutott eszembe.

> a válaszok többsége az volt, hogy hülyeség amit kérdezek meg előbb tanuljak fizikát

Nem tudom megítélni, hogy jogos volt-e ott ez a válasz, de néha valóban jogos tud lenni ez a válasz. Sokszor az emberek úgy akarnak mondjuk kvantummechanikáról, relativitáselméletről diskurálni, hogy szemmel láthatólag a newtoni fizikával sincsenek tisztában, a kérdés már elve tartalmaz valami olyasmit, amiből ez egyértelműen kiderül. Vagy mondjuk örökmozgót akar építeni, és ilyet talál mondani, hogy „a mágnesnek végtelen energiája van, hiszen végtelen ideig képes megtartani egy vasdarabot”. Jó, ha csak ennyit ír le, akkor fel lehet hívni a figyelmét, hogy az erő nem azonos az energiával, hogy a vasdarabnak sem a helyzeti energiája nem nő, se a mozgási energiája nem nő, tehát nem kell semmiféle energiát átadni a mágnesnek.

De ha már túlságosan szövevényesen járják át magát a kérdést ezek a fizikai ismerethiányok, akkor lehet, hogy két óra is kellene, hogy elmagyarázd, hogy hol siklott ki a kérdezőnek a fizikáról tanultak egységes képbe foglalása. Sőt, lehet hónapok is kellenének, mire újra összerakná a helyes képet. Ilyenkor szoktak születni a „tanulj fizikát” jellegű „beszólások”. Jobb híján… Néha tényleg nem lehet részletesebb, előremutatóbb választ adni annál, hogy „tanulj”.

Ahhoz, hogy az ember bizonyos kérdéseket feltegyen, szükséges előismeret. Anno a püthagoreus filozófiai iskolában csinálták ezt jól. Amíg a „hallgató” – ez a szó is onnan származik talán – csak a külső körben volt, addig nem részesülhetett minden tudásban, addig akuszmatikus volt, azaz még kérdést sem tehetett fel. Ha kellő időt tanult, és a megtanultakról számot adott, csak utána kerülhetett a belsőbb körökbe, és csak utána kapott jogot arra, hogy kérdezzen is.

Most nem azt mondom, hogy nálad is jogos volt az a válasz, amit kaptál, de sok esetben jogos lehet.

Az adott kérdésnél én is írtam egy választ.

Amúgy nem tudom miért volt problémád a válaszokkal. Egészen korrekt, objektív, normális hangnemű válaszokat kaptál, ami tele volt releváns, tényleges tudásanyaggal, magyarázattal. Ahhoz lehet, hogy nem elég, hogy meg is értsd, lehet ahhoz nagyobb terjedelemben kellene tárgyalni a klasszikus és relativisztikus mechanika egészét.

Nem látom igazán nyomát, hogy olyan választ kaptál volna, mindenféle magyarázat nélkül, hogy „tanulj fizikát”, vagy „hülyeséget kérdezel”. Rengeteg választ kaptál, mind segítő jellegű. És az, hogy hülyeséget kérdezel, az meg objektív ténymegállapítás. Nem téged hülyéztek le, hanem a kérdésedet, mert hogy az. Az ottani válaszom végén próbáltam is elmagyarázni, hogy miért az.

Semmi gond, én is kérdeztem már hülyeséget gyenge pillanatomban, pont relativitáselmélettel kapcsolatban. Persze az első válasz után leesett, hogy mekkora orbitális baromságot tettem fel kérdés gyanánt, pedig ott sokkal kisebb volt az ismerethiány, az át nem gondoltság, mint a te kérdésednél. Ott is volt csipkelődő válasz. Teljesen jogosan. Ha valaki most odaírja a kérdésemhez, hogy „hülyeséget kérdeztél”, akkor elfogadom. De elébe mentem inkább, én írtam be, hogy hülyeséget kérdeztem.