Légyszi adjatok valami tanácsot, sürgős?!

Sziasztok. Egy 15 éves lány vagyok. A szüleim 5-6 éves koromban elváltak,én meg az anyámmal maradtam. Anyámnak voltak hosszabb-rövidebb futó kapcsolatai,de az apukám már 3-4 éve házas. A felesége nem engedi hogy odaköltözzek,pedig szívesen megtenném..Az anyámmal egyáltalán nem jövünk ki jól..sőt..6 éves koromtól 13 éves koromig a számára szinte nem is léteztem. sokat dolgozott,és mikor hazaért akkor a pasijával volt elfoglalva. A csávó elhagyta,most meg folyamatosan rajtam keresztül vezeti le a feszültséget. mindenért én vagyok a hibás,és minden rossznak én vagyok az oka. az összes családtagnak hazudozik rólam,apukámon kívül szinte az egész család utál miatta. szoktak lenni nagyon durva veszekedéseink,és akkor általában megüt. mindig apához menekülök,de a felesége miatt ott sem maradhatok..ez megy már vagy 3 éve...apu mindig azt mondja,hogy menjek valami más városban lévő gimibe..semmi sem köt már a városhoz,csak a barátaim..mindig ők segítettek túl ezeken az időszakokon,(3-4 éven keresztül)és nem tudnám itt hagyni őket,és az apukámat sem..aki sajnos már idős,és beteg..

sokszor eltöprengtem már az öngyilkosságon,hogy az lenne a legegyszerűbb,és legjobb megoldás,de aztán mindig eszembe jut,hogy erősnek kell lennem,és hogy biztos lesz egyszer jobb is..

a suliban erről semmit sem sejtenek,mert folyton pörgök és mosolygok. jól tudok színlelni...

2 éve vagdosom magam. tudom,ettől nem lesz jobb,de azért csak jobb mintha cigiznék,drogoznék vagy piálnék...

nem tudom,meddig bírom még..

lehet,hogy most azt gondoljátok,hogy ez csak afféle "tini időszak",és majd túljutok rajta,de ha a helyemben lennétek ,rájönnétek hogy ez már rég nem az..

az anyám nem fogja fel,hogy amiket mond,azoknak súlya van. mert azért melyik szülő mondaná azt a gyerekének hogy nyugodtan ölje meg magát,vagy hogy jobb lett volna ha inkább meg sem születik? várom a válaszaitokat...