"Kiszerelmesedtem" az életből, ti szerettek élni, mi ad erőt, hogy reggel felkelj?
Lehet nem a legjobb kategóriába írtam, de ezt tartom a legideálisabbnak (és bevallom, ezt többen nézik azért is ide írtam).
18 éves lány vagyok, és úgy érzem, ahogy telnek az évek (így 18 után és érettségi előtt elég gyorsan), egyre jobban ábrándulok ki belőle.
Nem vagyok "emo"-s, nincsenek lelki problémáim (komolyabbak, amik miatt nem kellene szeretnem az életet), rendes családom van (a szüleim nagyon szeretnek), vannak barátaim, sok ember szeret (bár nekem nem sok ember fontos az életben, elég bizalmatlan vagyok).
Ezt a kérdést azért tettem fel, mert kb. 1 éve rájöttem, hogy igazságtalan az élet minden területen!
Például: a sulimban van egy tanár, nagyon okos, komolyan nem találkoztam még ilyen emberrel ~Tv-ben sem~, rengeteg végzettsége van, jól tanít, szereti a diákokat (tehát egy olyan ember, aki arra született, hogy megossza és átadja a nála 'kisebbeknek' a tudást). Ma ledöbbentem, mert mondta, hogy nem kap rendes fizetést, nem lehet ebből megélni -tanításból- és elmegy egy áruházba...
Másik példa: Akik a TV-ben vannak (Benkő, Győzi és társai) mind gazdagok, és semmit nem tettek le az asztalra, jól élnek, nincs bajuk.
18 vagyok -mint már írtam-, ott állok, hogy mehetnék továbbtanulni, de nem motivál már semmi, pedig régen nagy terveim voltak, de ezek mind szertefoszlottak, mert manapság a tanult ember elsüllyedhet, hisz nem sokat ér.
Sokan ajánlották, hogy próbálkozzam a külföldi munkával, tanulással, de én Magyarországra születtem, hiába mennék mondjuk Angliába, Párizsba, a szívem visszahúzna -mint Adyt is:D-.
Reggel mikor felkelek, nem tudok másra gondolni, csak azon jár az eszem, hogy már megint egy új nap, reménykedem, hogy történik valami változás -megjön az esze a parlamentben pár embernek (például)-, valami olyan dolog, ami sok embert előre húzna, értelmet látna az életben és végre BOLDOG LEHETNE AZ EMBER.
Nektek mi a véleményetek?
Tudom sokat írtam, vissza se olvasom, szóval bocsi a hibákért -ha van-. :D
Ami a diplomát illet, - tudom lánynak ez nem túl szimpatikus - de műszaki/természettudományi végzettséggel például nagy valószínűséggel nem lesz semmi gondod, kapkodni fognak érted a munkáltatók és a fizetésed is igen magas lesz. Főleg, hogy mire te elvégzed az egyetemet talán már rég kilábaltunk a gazdasági válságból és egy fellendülés kellős közepén leszünk, amikor érezhetően büszkék leszünk rá, hogy Magyarországon élünk. Volt már ilyen amúgy ebben az országban, szóval nem lehetetlenség.
Sajnos nagyon jól látod, hogy erre az országra ma is ugyanúgy passzolnak Ady panaszkodó versei, mint 100 éve. Ugyanúgy visszahúz az Ugar, mint régen, a tehetségek egymást nyomják el és aki tényleg értékes annak el kell hagynia az országot, hogy kibontakozhasson/normális életet élhessen. Ennek ellenére érdemes itt maradni és remélni egy szebb jövőben, mert sok helyen boldog lehetsz a világon, mégis annyi érték van a magyarokban és annyi lehetőség ebben az országban (a sok rossz mellett), hogy kár lenne elszalasztani a lehetőséget...
Az általánosságot félretéve pedig: 18 évesen még engedd csak, hogy álmaid legyenek az eljövendő életről, a boldogságról. Néhány év után lassan le fog tisztulni a kép, rá fogsz döbbenni a valóságra, ugyanakkor nem fogsz kiábrándulni az életből, mert le fognak tisztulni életcéljaid és rá fogsz találni a te kis saját boldogságodra, családra, hivatásra.
Fel a fejjel! Írásod olvasva értékes ember vagy, nincs mit aggódnod a világ miatt. Terjeszd a pozitivizmust! Ezzel te is hozzájárulsz, hogy megváltozzon ország-világ...
A linkelt zenéket hallgatom, köszi. :)
Amit elsőnek linkeltél tetszik. A többit még nem hallgattam,.
válasza:A két 23. 49-es válaszolónak nagyon köszönöm a válaszát! :)
Igazán jólesett. Igazatok van mindenben.
Egyébként főleg azóta szeretnék gyerekekkel foglalkozni, mióta tesómnak betegen született meg a gyereke, nagyon sajnálom. Féléves, nemsokára csomó műtéten fog átesni, és még egy éves sincs! Annyira sajnálom, de az ilyen emberekből lesznek legtöbbször a legértékesebbek!
Ezt most nem azért írtam le, hogy sajnáltassam magunkat, csak megmagyaráztam, hogy főleg miért akarok gyerkőcökkel foglalkozni. Ja, meg mindig szerettem, ha segíthettem valakin, szeretek énekelni, olvasni, meglepő, de a közös hangot mindenkivel -a kis plázacicákon kívül- megértem. Sokszor kiröhögnek, hogy idősekkel leállok beszélgetni, nem értem mi a gond ezzel. Örülök olyankor, hogy jót okoztam egy embernek, és elmondhatta nekem a baját, gondját. :) Az idős emberek -legtöbbször- magányosak, és úgy érzik feleslegesek. De szerintem nem így van. Már eszemben volt, hogy idősekkel is foglalkozzam, de szüleim lebeszéltek róla.
válasza:http://www.youtube.com/watch?v=0D5AtxHIjyc
Egy kis Kárpátia sztem ez is fog tetszeni ;)
23:49-es vagyok. Kicsit lemaradtam az időközben született hozzászólásokról ;)
Csak annyit akarok mondani, hogy húgom pont ebben a helyzetben volt érettségi előtt. Emberekkel, gyerekekkel akart foglalkozni, mert nagyon empatikus és érzékeny az igazságtalanságokra, mindeközben tudta, hogy egy ilyen hivatásból Magyarországon nehéz megélni. A döntésképtelenségben őrlődött ő is, de most utólag már nagyon örül, hogy nem a közgázra vették fel, hanem a Bárczira (ELTE gyógypedagógia). Szerintem neked is ide kéne jönnöd, nekem csomó ismerősöm jár ide és oda vannak érte. Nagyon jó az egyetemi légkör és végre azzal foglalkozhatsz, amivel valóban akarsz, például mozgássérült/vak/süketnéma gyerekek tanításával, segítésével... És talán már nem kell sokat várnunk arra, hogy a gyógypedagógusi hivatás annyira elismert legyen, mint amit érdemel.
Köszönöm a válaszokat! :)
Nekem csak az a gondom az ELTE-vel, hogy nem valószínű, hogy felvennének oda, annyira nem vagyok zseni. :D
4, 3-as az átlagom, bár ez mit sem számít, inkább majd az érettségi, de annak is örülök, hogy megírom egy 2-esre. Nem vagyok pesszimista, csak tisztában vagyok a képességeimmel.
Ami megy az a versek, éneklés, sport, szeretem az emberek problémáit meghallgatni, segíteni másokon, elég kitartó vagyok, meg önfejű. Nem tudom mennyit számítanak ezek ott.
Mondjuk a gyerekek általában szeretnek (4 van a családon belül). :)
Jah, azt kifelejtettem, hogy egy gyógypedagógusnak nem kell ám félnie attól, hogy nem tud majd megélni a kis fizetéséből. Kicsit ügyesnek kell csak lenni a kereséskor és könnyen talál egy olyan férjet magának, aki egy jó állással simán ellensúlyozni tudja az alulfizetett nőt.
Ha aktuális az egyetem-választási téma és felkeltette az érdeklődésed a Bárczi, akkor szívesen írhatok még róla.
Felkeltette az érdeklődésemet egyébként! :)
Örülnék, ha írnél róla. Nagy az elvárás? Nehéz bejutni?
Köszönöm, aki küldte a zenéket. :) Tetszenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!