Hogyan nyaljak be a matek tanáromnak? :D

Egy HASZNOS és JÓ tanácsról, csak egy CSEKÉLYESZŰ ember gondolja és mondja azt, hogy az „hülye” tanács lenne…!

1. A 3-as sz. jegyzetemben ezt írtam a Kérdezőnek: „Ha hallgatsz rám (márpedig ha »jobb suliba« akarsz jutni, akkor hallgatnod kell rám…), a következőket kell tenned: Először is, FEL KELL FEJLESZTENED AZ ÍRÁS-KÉSZSÉGEDET! (Azért nem azt írtam, hogy »helyesírásodat«, mert olyasmivel — jelenleg — sajnos NEM RENDELKEZEL…! Márpedig ú.n. »jobb suliba« kerülnöd, olyan helyesírással, amivel jelenleg bírsz NEM LESZ LEHETSÉGES!”

Ez KIFEJEZETTEN JÓ tanács volt!

2. A Kérdező ezt írta feltett kérdésében: „Azt mondja [t.i. a Kérdező matematika tanára — kiegészítés tőlem], szorgalmas vagyok, de az nem elég ahhoz, hogy megkapjam a jobb jegyet, pedig mindig viszem a szorgalmimat, azért szoktam is kapni 5-öst, de nem annyira számítja bele...”

Erre én ezt feleltem neki, szintén 3-as sz. jegyzésemben: „Nos, hidd el, nagy a valószínűsége annak, hogy a matek-tanárod azért (is) mondja, hogy a szorgalmad nem elegendő egy jobb jegyhez, mert NEM FOGALMAZOL HELYESEN, amikor szöveges feladatot kell leírnod vagy értelmezned, ami miatt NEM ÉRTED HELYESEN egyik-másik feladatot, ami miatt pedig egyik-másik feladatmegoldásod esetleg ROSSZ IS LEHET!”

Ez is HATÁROZOTTAN JÓ meglátás, és JÓ tanács volt!

3. Ezt követően a Kérdező 6. sz. jegyzetében azt írta, egy hozzám intézett kérdőmondatában: „Honnan veszed, hogy szoktunk szöveges feladatokat oldani? Mert rohadtul nem.”

Erre ezt feleltem neki, 8-as szám alatti jegyzésemben: „Nos, ha nem írtok szöveges feladatokat (amit ugyancsak kötve hiszek…), az IGEN NAGY BAJ VOLNA! Az ugyanis FEJLESZTI A LOGIKUS GONDOLKODÁST, amivel Te – sajna’ – úgy tűnik, NEM RENDELKEZEL!”

Ez — a korábbi jó tanácsra utalva — MEGLEPŐDÉST fogalmazott meg a részemről, egyúttal TOVÁBBI MAGYARÁZATOT is adott, MIÉRT IS KELLENE A KÉRDEZŐNEK FEJLESZTENIE AZ ÍRÁSKÉSZSÉGÉT!

Ez tehát a korábbiakat is kiegészítő JÓ tanács volt!

Miért is? Mert — elismerem — kisiskolás koromban jómagam is GONDBAN VOLTAM a matematikával! És a szöveges feladatok megértése ment a legkevésbé…! Márpedig az, mint utaltam rá, fejleszti a logikus gondolkodást. Csakhogy nekem nem volt senki, aki VALÓDI tanácsot adott volna ebben a tekintetben! Persze, volt korrepetitorom, de valójában mégis NEKEM MAGAMNAK KELLETT RÁJÖNNÖM arra, hogy A LOGIKUS GONDOLKODÁS-KÉSZSÉGEM FEJLESZTÉSE A KULCS ahhoz, hogy jobban menjen a matek! (Más kérdés, hogy a középiskolában sem voltam benne kitűnő, de legalább TISZTÁBAN VOLTAM A HIÁNYOSSÁGAIMMAL! És BIZTOSAN MEGFOGADTAM VOLNA egy felnőtt JÓ tanácsait, ha lett volna EGY IGAZÁN JÓ tanácsadóm…)

Igaz ugyan, hogy a 8. sz. jegyzetemben ELSZALADT VELEM KISSÉ A LÓ, ezt is készséggel elismerem, de a Kérdező ÉRTETLENSÉGE és NYILVÁNVALÓ BUTA KORLÁTOLTSÁGA volt az oka!

4. Egyáltalán nem helytálló, hogy a „Száz év magány” nem való egy 13 éves gyereknek! Én 17-18 éves koromban olvastam ugyan először, viszont 12-14 éves korom között kiolvastam Babits Mihály kötetbe gyűjtött verseit — és MEG IS ÉRTETTEM azokat(!) —, valamint ugyancsak ekkoriban láttam először életemben a Fahrenheit 451 c. francia-angol filmet, François Truffaut rendezésében! (Aki szerint ezek nem volnának komoly dolgok egy 12-14 éves gyereknek, az hülye!) És akárki elhiheti, hogy annak a filmnek a LÉNYEGÉT és JELENTŐSÉGÉT már akkor megértettem! Merthogy — a Kérdezővel ellentétben — én kora-gyermekkorom óta nyílt eszű, minden ismeretre nyitott gondolkodású gyerök voltam, és sosem zárkóztam el a nálamnál nyilvánvalóan tapasztaltabb, értelmes emberek JÓTANÁCSAITÓL! (Ja, és az íráskészségemmel sem volt sosem baj…!)

5. Végezetül, ami az eme fórumra jegyzetelők „megítélését” illeti: Nos, aki azt hiszi, hogy itt REÁLIS értékelést talál, a saját maga által vagy bárki más által tett bejegyzés(ek) alatt, az vagy SAJNÁLATRA MÉLTÓAN NAÍV, vagy SZÁNALMASAN ÖNTELT!

Alig kerül valami fáradságba itt, BÁRKI értékelő ikonjait SAJÁT SZÁJÍZ SZERINT MANIPUILÁLNI! El lehet vele játszadozni, engem azonban ez nem érdekel! Én nem azért írok ide válaszokat, hogy — számomra indifferens emberek felé hízelgő jegyzetek révén — esetleges „elismerést” kapjak itt! Némi „matatással” NYILVÁNVALÓAN ÉN IS FEL TUDNÁM „TUNINGOLNI” a saját „értékelő” ikonjaim „leosztását”, cca. 75-80%-ra! (Esetleg még magasabbra is…) Ilyesmivel azonban nem foglalkozom. Engem csak a kérdések rám gyakorolt lelki-szellemi jelentősége befolyásol, semmi más, — a többi nem érdekel!

Ennyi!

Dixi!

Kedves Béla!

A vitakultúrádról nem szeretnék szólni. De igen naiv elképzelésed az, hogy begy hetedikes bármely eddig megoldatlan matematikai problémát meg tudna oldani. Ugye ezt csak viccből írtad?

Már miért ne...?!

Az alább következőt Bolyai Jánosról találtam a net-en:

A magyar matematika kétségkívül legnagyobb hatású alakja Kolozsvárott született 1802. december 15-én. Édesapja, Bolyai Farkas fiát különleges gonddal nevelte: megtanította vívni, hegedülni, a zenei ismereteket és a matematikát is zsenge korában belé oltotta. János mindezeken a területeken már rendkívül fiatalon nagy jártasságra tett szert. Hatévesen folyékonyan írt és olvasott. Tizenkét évesen került a kollégiumba, s a felvételi vizsgája alapján az első helyett a negyedik osztályba iratkozott be. Tizenöt évesen már édesapját helyettesítette a matematikaórákon. Meg is jegyezte az idősebb Bolyai: már semmi újra nem tudja megtanítani. Nem csoda: ekkorra János már kitűnően vívott, hegedült, szépen írt és beszélt latinul, elfogadhatóan németül, alaposan ismerte a fizikát, kémiát, csillagászatot és a matematikát.

És ő CSAK EGYETLEN EGY, a hozzá hasonlóan zsenge korban már matematika-tehetséget mutató zsenikből.

Van még kérdésed...?

Ha van, legközelebb annak is utána nézek, a matek-zsenik közül ki, milyen életkorban oldott meg, addig megoldatlan matmematikai problémákat...!

Üdv!

Baksai-Róka Béla!

De most komolyan csak a csaj helyesírási hibáit javítod?

Kedves Béla!

Légy szíves, oldjál meg egy megoldatlan matematikai problémát és írd be ide, mert Te bizonyára már idősebb is vagy, mint egy hetedikes.

Ide beírhatod a probléma megoldását! Cserébe akár fizetek Neked egy sört is. Áll az alku?

Ja, és írjál mellé pár zenedarabot is, de olyan jókat, mint Mozart fiatalkorában, OK?