Hogy segítsek az anyukámnak és a testvéreimnek akik családon belüli erőszak áldozatai, anélkül hogy a bejelentésem után az apám péppé verje az anyukámat és talán még a testvérimet is? A bejelentésem után kapnak védelmet, hogy zajlanak a dolgok?

Aki tud valamit,esetleg van tapasztalata,az írjon mert nagy szükségünk van rá. 13 vagyunk testvérek, egy apától. Abból 3-an nem lakunk otthon, köztük vagyok én is. A többiek otthon vannak, belőlük 2 nagykorú az egyik dolgozik, a másiknak jelenleg nincs munkája. A többi 8 kiskorú, 4 iskolás, 2 óvodás és 2 otthon van anyukámmal. Az anyukám nem iszik, nem dohányzik, tisztán tartja a lakást, főz és én mint a gyermeke úgy látom mindent megtesz azért hogy a gyermekei ne szenvedjenek hiányt. Emellett nagyon sokat szenved az apám miatt aki egy alkoholista. Ha van pénz akkor állandóan iszik, aminek hatására agresszív lesz. Ha nincs pénz, akkor nincs mit inni ilyenkor ismét agresszív... A gyerekeivel nem törődik, nem törődik az iskolával, a jövőjükkel, az érzéseikkel, van-e mit enni... és sokszor előfordul, hogy rajtuk és anyukámon tölti ki a mérgét ha nincs mit inni, nincs cigije vagy nincs mit főzni. Ilyenkor kiabál velük, trágár szavakkal illeti őket, mindenbe beleköt, semmi sem jó neki és van, hogy meg is veri őket. Mindenről mindig anyukámnak kell gondoskodnia egyedül, ő viszi ő hozza el a gyerekeket az iskolából, óvodából, ő neki kell kölcsön kérni ha nincs mit enni, ha nem tudja befizetni az iskolába szükséges dolgokat... Mi akik már elköltöztünk, ahogy tudunk segítünk az anyagiakban és anyukám anyukája is nagyon sokat segít, persze apám ezzel a is visszaél. A húgomtól aki szintén nem él otthon kéri a pénzt agyba főbe, a 23 éves húgom aki 1500 km-ről is fél attól, hogy ha nem ad pénzt az apánk agyonveri az anyukánkat és fél attól, hogy nem mehet haza ha nem ad neki pénzt. Nem egyszer küld kajára pénzt amire már én is küldtem ez minden hónapban van és ezzel még nem is lenne gond, csak az a gond hogy abból is elvedel valamennyit és akkor megint meg van a baj... Emellett a 23 éves húgom fizeti az apeh tartozását ami 40ezer Ft per hó na meg persze én is fizettem már bele egyszer és ami a legszörnyűbb hogy ha hazamegy a húgom kétszer egy évben, nem szeretettel bánik vele, nem, akkor is csak kihasználja, kéri a pénzt sörre és ha jól berúgott akkor megalázza, bántja és elzavarja a háztól. A nagyit is mindig szidja. Magyarul mi akik elköltöztünk sem tudunk boldogulni az életben miatta, de hozzá teszem hogy amíg otthon laktunk, addig sem hagyta hogy rendesen fejlődjünk, mert ha rosszul tanultunk az lett a fejünkhöz vágva, ha meg jól akkor meg az, de olyan formában hogy elvagy szállva te kishülye, meg ilyenek... A nagyobbik öcséméket is megalázza aki nem él otthon, de szalad amikor baj van, ha tud, mert két gyermekes apa, akkor ő kapja az ívet, nem egyszer védte meg anyukámat és az apám nem egyszer ment már neki. A két öcsém aki otthon lakik, az egyik nem dolgozik jelenleg, őt most azért szidja, bántja, alázza 24 éves, de amíg dolgozott addig is azt csinálta miután már megkapta amit akart, új hűtő mert a régi tönkre ment, festék a házfelújítására aztán meg jött a terror. A harmadik öcsém aki dolgozik és otthon él őt is nagyon sokszor megalázza elveszi a fizetése nagy részét, volt olyan hogy mezítláb kellett elmenekülnie a - fokban mindez azért volt mert oda mert állni anyukám mellé. Az anyukám és a tesóm utána ment 2 órát keresték mindketten, de nem találták meg és pár nap után kiderült hogy az egyik haverjához menekült és még sorolhatnám ezeket a dolgokat... Az anyukámat is hátráltatja, mert ugráltatja és nem hagyja hogy a gyerekeivel foglalkozzon. Részegen sokkal durvább. Nagyon sokszor kékre, zöldre verte az anyukámat, volt olyan hogy eltörte az orrát stb... és nem foglalkozott azzal hogy a gyermeki végig nézték emellett történtek olyan dolgok amik ennél durvábbak, itt erről nem beszélnék. Nagyon sok mindenen keresztül mentünk már... De már nem bírom nézni, ahogy az anyukám és a testvéreim tönkre mennek. Érzem, hogy az anyukám már nem bírja tovább és nem akarom őt elveszíteni és a testvéreimnek, különösen a kicsiknek szükségük van rá. 26. éve ebben él, élünk. Kérem, hogy aki tud segítsen és írjon nekem, mert lépni szeretnék, de csak akkor ha már tisztában vagyok mindennel. Köszönöm mindenkinek aki elolvassa és válaszol majd a kérdésemre.