Amikor az arabok szóba kerülnek, a legtöbb "butuskának" a Lányom nélkül soha c film jut eszébe, ez egy iráni film, ők pedig perzsák. Akkor a Macskajaj című filmről mire asszociálnak? Mindenki aki a volt Jugoszláv államokban él az roma?

Igen. Akkor folytatom:

az INDUL A BAKTERHÁZ: 1979-ben készült - akkor ez az akkori valóságról szólt??? - Még ma is fut az a film. Tehát ilyenek a magyarok ma is? Még szép, hogy nem. Pontosan ez van ezzel a filmmel kapcsolatban.

1. a film az mindig valamiféle felnagyítás, ha dokumentumtéma. - azért, hogy érdeklődést keltsen, hogy "eladható" legyen - és mivel egy olyan vallást céloz meg, ami nagyon sok emberben félelmet kelt, biztosan nagy bevételekre tesz szert.

2. olyan "naivák" mindig lesznek, mint ez a szereplő, aki az összes hibát elköveti, amit egy szigorú iszlám országban TILOS VOLT. Megjegyzem, ez hihető is így, csak a mai valóság már messze nem ez - sokkal modernebb ország lett minden iszlám ország. Sajnos egyre jobban begyűrűzik az iszlám országokba a nyugati őrület. Persze, nem mindenhova egyformán, de tény, jelen van.

3. az ország nagy része shia azaz siíta. Az meg messze nem a mainstream iszlám - teljesen más. Csak össze kell hasonlítani.

4. Az a nő mit várt?... Hogy beflangálhat félmeztelen egy akkori konzervatív országba? ... Ha valaki elmegy egy idegen országba, tájékozódjon már arról a helyről!!!! De kérek mindenkit, ne abból a filmből.

Még valami - sok dolgot fel lehet használni abból a filmből. Van pár jó dolog benne. De még a székletben is, ha úgy vesszük. Csak mindent más megközelítésből kell nézni. :)

Köszönöm a válaszod. De sajnos nem láthatom reálisan a dolgokat - muszlima vagyok. Az előítélet a legrosszabb, mert az tudás nélküli vélemény. Az én ismerőseim is jöttek és okoskodtak ugyanígy, és nem lett semmi. Jöttek - láttak - mentek. Nélkülem - és senki nem vesztett semmit! Én boldog vagyok, persze talán ők is. Az a lényeg, hogy akinek nincs információjuk, NE AVATKOZZANAK BELE MÁSOK ÉLETÉBE, pláne akkor nem, ha adott embereknek nincs megfelelő tudása egy másik világról. Mert a filmek nem tények. kb mint a pletyka- hogy valami alapja volt/van- - de már nagyon messze jár(t) a valóságtól. "a barátnőm apjának a volt szomszédjának az ismerősének az keresztapja ismerte azt, aki a szomszédja annak, akinek a nagyanyjának az öccsével történt, az hogy....."

Még egy muszlim sem zárkózott el a válaszoktól, ha valaki ténylegesen kérdezni akart a vallásról, szokásokról. Csak ne a médiából szerezzék a "tudást" - ez lenne a lényeg.

http://www.youtube.com/watch?v=l5k0Sub9kA0

Frei dosszié.

Arab vagy perzsa, iszlám a vallásuk!

Írhattok itt bármit, a nők igencsak hátrányos helyzetben vannak ezeken a területeken.

Persze hava valaki szereti, hogy másodrendű állampolgár, akkor biztos jól érzi magát.

A nő és az iszlám [szerkesztés]

Kézműves Ománból

Benazir Bhutto (1953–2007) Pakisztán, az iszlám világ első női miniszterelnöke (1988–1990; 1993–1996).

A muszlim nő társadalmi helyzete és szerepe a nyugati és az iszlám kultúrák közötti összehasonlítások egyik sarkalatos pontja. A nyugati civilizáció emancipációs eredményeit szívesen látná a felvilágosult polgár megvalósulni a muszlim közösségekben is. Ennek hiányában a nyugati közvélemény sokszor elfogult módon, barbarizmussal vádolja a muszlim társadalmat, amely szerinte elnyomásban tartja asszonyait. Eközben elfelejti azt, hogy a „muszlim nő” nem egy létező személy, hanem egy fogalom, amely egy rendkívül színes és sokrétű kultúra teremtménye.[64][65]

Tagadhatatlan, hogy az iszlámban a nő bizonyos jogi tekintetben másodrangú állampolgár. Így például, miközben a férfinak négy felesége lehet, addig a nő, ha egynél több férje van, házasságtörést követ el, és elválni is csak akkor tud, ha a férje hagyta el őt. De ezt példázza az is, hogy csak fele annyit örököl, mint a fiútestvére, vagy tanúvallomása is csak fele annyit ér, mint a férfiaké. A nő csak muszlim férfihoz mehet feleségül, a férfi viszont közös tőről fakadó monoteista vallású nőt is elvehet. Ennek oka az, hogy a családban a férfi viszi tovább a vallást és így biztosítják az utódok iszlámban való nevelését. A Korán ugyan nem írja elő, hogy a nőket elzárva, háremben kell tartani, de utalásokat tesz rá,[66] illetve nem említi a csadorviselés[67] kötelező jellegét, ám az általános rendelkezésekből, a Korán bizonyos értelmezéseiből, illetve a hadíszokból levezetik ezeket a szokásokat.[68]

Természetesen a nőkre vonatkozó rendelkezések muszlim kulturális hagyományok szerint államonként is változnak. Iránban például úgynevezett csadorrendőrség működik, és egyes vidékeken a házasságtörő asszonyokra kirótt kegyetlen büntetés a megkövezés.[69] Ezek a középkort idéző törvények azonban egyre inkább ellentétes hatást váltanak ki a társadalom fiataljai részéről, és sokszor anomáliákra vezetnek a párkapcsolatok terén.[70]

Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az iszlám, sajátosságából eredően formalisztikus, és rendkívül kötött hagyományokra épül. Az említett és még sok ezernyi, nőket érintő szabály akkor jött létre, amikor azoknak a társadalom egésze szempontjából túlélést biztosító szerepe volt. Ezekhez a különböző irányzatok és jogi iskolák jellegüknél fogva akkor is ragaszkodnak, ha a társadalom időközben gyökeres változásokon ment át.[J 32][68]

A muszlimok többsége nem ismeri el a nők hátrányos megkülönböztetését, hanem a férfi és nő közötti eltérő szerepkörnek tulajdonítja azt. A nő ugyan feleannyit örököl, mint a férfi, azonban a muszlim családban a férfi feladata a nő eltartása, még akkor is, ha az gazdagabb.[J 33] A nő viszont saját örökségével szabadon rendelkezik.[J 34] A többnejűség széles körű elterjedését viszonylag korlátozza, hogy a férjnek mindegyik feleségével azonosan kell bánnia (ezt az iszlám jog szigorúan veszi) az apró ajándékoktól kezdve az együtt töltött éjszakák elosztásáig. A válásban megmutatkozó egyenlőtlenséget némileg ellensúlyozza, hogy a már említett, házasságkötéskor kialkudott összeg nagyobb részét, a férjnek a feleség részére váláskor ki kell fizetnie. Ez jelentős visszatartó erőt jelent.[68]

A Korán a nők egyenlőségét hirdeti.[71] A nő a család alapja, a háborítatlan családi élet megóvása érdekében nem teszik ki őket a külvilág veszélyeinek, elzártságukat (hárem) ezzel magyarázzák. Természetesen ez a zárt közeg nem jelent egyben visszavonulást is a világi élettől, a történelemben számtalan példát találunk arra, hogyan alakították a hárem hölgyei világbirodalmak sorsát,[J 35] de kisebb közösségekben a család életét is aktívan befolyásolják.[72]

Bár a muszlim államokban a történelem során női uralkodók igen ritkán fordultak elő, azért erre is található példa Sadzsar ad-Durr Ajjúbida egyiptomi szultána személyében (1239–40), sőt az indiai Bhopálban női uralkodóház is létrejött (Begum dinasztia 1844–1926).[73]

A muszlim nő szerepének értelmezése során iszlám fanatikusok csapnak össze nyugati feministákkal, ahogy a hagyománytisztelet őrzői, az ulemák a társadalom világi vezetőivel vagy a belső reformerekkel, miközben a nők helyzetének tárgyilagos vizsgálata rendre elmarad.[72]

A világi modernizációs folyamatok az iszlám világában is éreztetik hatásukat, jelenleg egyre több nő vesz részt a közéletben, a szigorúbb muszlim államok is felismerik a nők társadalmi szerepvállalásának szükségességét. Történelmi szerepüket a 20. század iszlám mozgalmai során is bizonyították. Halide Edip Adivar 1919-ben, fátyol nélkül tartott beszédével Törökország lelkiismeretét idézte meg,[J 36] az algíri nők Algéria francia gyarmati felszabadítása ellen léptek fel egységesen,[J 37] csakúgy, mint az 1978–79-es iráni forradalom idején.[72]

A kétségkívül felfedezhető, a nők helyzetét érintő társadalmi változások azonban nem járnak szükségképpen azzal, hogy az emancipációs törekvések mellett, a nők a vallástól is eltávolodjanak. Ahogy a nyugati életvitel és média egyre inkább hozzáférhetővé válnak számukra, a modernizációt sokan közülük a lelki élet tisztaságát hangsúlyozó vallás elleni támadásként élik meg. Erre a kihívásra sokan fokozottabb vallásossággal reagálnak.[74] Ma már a világi muszlim többségű államokban is megnövekedett a fejkendőt, vagy csadort viselő nők száma csakúgy, mint a nyugati muszlim diaszpórákban a vallási jogaikért szót emelő diákoké.[75]

Kedves előző, nem ártana hivatkoznod az idézetedre. Lehet, hogy csak nekem nem egyértelmű.

Tudod, mindig felmerül a legfontosabb kérdés:

Teljesen, 100%-ban biztos vagy benne, hogy amit írsz, igaz? ...

El kellene hagyni már a mások által írt dolgokat, filmcímeket és egyéb forrású alkotásokat, "szépirodalmi" és egyéb bulvárcikkeket meg társaikat. Nem lenne jobb arról beszélni, hogy mi volt a személyes tapasztalat pl annak, aki arab országokba jár és nem csak turistáskodik a hotelekben? Van-e valakinek ilyen tapasztalata, hogy a családok hogy élnek? Na, az lesz a hiteles. Nem az "aszonták".

Nem vitatkozom, csak kérdeztem.

[link]

A személyes tapasztalat nem elég. Lehet ilyen is, olyan is.

Az én személyes tapasztalatom nagyon negatív.