Miért néznek le a fiatal korom miatt?

Mert idióták.

Én 19/F vagyok, de sok helyen, ha intézem a dolgokat, úgy viselkednek velem mintha semmit nem tudnék, és ostoba lennék... MINT EGY ÓVODÁSSAL úgy viselkednek, illetve mégse, mert bunkóznak és flegmáznak...

Én is 20 éves vagyok, de szerintem kétféle ember van az ilyen hivatalosabb helyeken (bank, okmányiroda stb.):

van aki teljesen normális, kedves, érthetően elmond mindent és nem néz hülyének, illetve valóban vannak rendkívül bunkók, a legrosszabb emlékem például az ELMÜ ügyfélszolgálatáról van, amikor egy bizonyos dolgot el kellett intéznem, kellett hozzá nyilván rengeteg papír, bementem, bevittem őket, sorra kerültem, elmondtam a nőnek, hogy mit szeretnék, majd leraktam a papírokat amiket magammal hoztam a pultra, erre köszönés meg minden nélkül rám néz, közli, hogy "ez nekem édes kevés" és visszalöki elém a papírjaimat...itt például erőteljesen uralkodni kellett magamon.

De a szüleim szerint valószínű ezek az emberek velük is pont ugyanilyen bunkón viselkednének, ha ők kerülnének oda...fene tudja...

szerintem csak te reagálod túl... ha már ezen fennakadsz, akkor a későbbiekben nem tudom, mi lesz veled... nem ellened irányul, ha pedig mégis, akkor pedig el kell fogadnod, hogy nem lehetsz mindenkinek szimpatikus, vannak, akik nehezen viselik az émelyítően nyálas lánykákat...

relax, hidd el, nem te vagy az egyetlen, akikkel nem bűbájosak, csak mások nem akadnak fenn ilyesmin. :)

Már elmúltam húsz, de velem érdekes módon 18 éves koromban sem viselkedtek így. Az más dolog, hogy elegánsan öltözöm, érthetően és illedelmesen beszélek, és ha valaki tiszteletlen velem akkor direkt kellemetlen helyzetbe hozom, hogy vegye észre, hogy én nem fogok meghátrálni.

Szerintem a kedvességed miatt azt hiszik, hogy kis félénk lány vagy és úgy érzik, ők vannak "felül". Pláne, mert te szorulsz segítségre...

Én sosem vagyok kedves, csak udvarias. Viszont nyomatékosan fejezem ki magam.

De esetleg írhatnál példákat, hogy tudjunk tanácsot adni, hogyan kellene kezelned a helyzetet.

Egyébként egyszer volt hasonló esetem, mint az egyik hozzászólónak az ELMÜ-nél. Én fénymásoltatni szerettem volna, amit abban az üzletben kötelesek megcsinálni (náluk intéztem azt is, amiről másolat kellett, így ez a szolgáltatás nekem opcionálisan járt), csak már 40 perccel a zárás előtt nem esett nekik jól, mert már kávéztak. Ugyanígy visszatolta a nő a papírjaimat (azzal az indokkal, hogy ő már lekapcsolta a gépet, pedig én az ilyesmire figyelek, zárásig van fénymásolás a kiírás szerint), mire én is visszatoltam elé és mosolyogva megkérdeztem a nálam kb. 35 évvel idősebb asszonyt, hogy "Meddig szeretne itt dolgozni, drága?" :DD

Kicsit hüledezett a nő, de én már magyaráztam, hogy mit hány példányban kérek, így esélye nem volt.

Amikor kimentem annyit mondott halkan, hogy "Csuda, mit meg nem engednek manapság maguknak ezek az iskolás taknyosok!" Erre én annyit válaszoltam, hogy "Én itt nem iskolás vagyok, hanem vevő - aki kirúgathatja." Arra már nem emlékszem, hogy csak mosolyogtam, vagy kacsintottam is távozás előtt.

Na de szerintem az a lényeg, hogy ne hagyd magad. Ha tudod, hogy igazad van akkor ne kíméld. De ha neked ez nem megy, akkor kérd meg újra kedvesen, hogy "De nem tudna nekem ebben segíteni, mert fontos lenne elintéznem, de sajnos én nem értem?" vagy "Megköszönném ha tudna adni valami tippet, hogy most mit csináljak vagy kihez forduljak." stb.

A te döntésed, hogy melyik verziót választod, felveszed a kesztyűt és földbe döngölöd, vagy megpróbálod meglágyítani azáltal, hogy az ő flegmasága ellenére is szépen megkéred.