Egy félelem nélküli ember a reményt sem ismeri?

Ezt gondolom úgy hallottad valahonnan, valamiből, vagy valakitől idéztél, ilyenkor illik macskakörömbe tenni, illetve nevet, vagy film/zenecímet odaírni.

De most nem ezért vagyunk itt.

Félelem nélküli ember nem létezik, mindenki fél valamitől, valaki a pókoktól, van aki általánosságba a bogaraktól, kudarctól, bohócoktól, és nap estig lehet sorolni, valaki 1000 dologtól fél, valaki 10-től. Ez nagyon változó, de hogy valakinek ne legyen félelme, olyan nem létezik.

Viszont a félelem mértéke is más, én pl tériszonyos vagyok, tehát a magastól félek, de "könnyen" le tudom győzni, de csak akkor, ha meg tudom magam nyugtatni, hogy biztonságba vagyok, viszont azóta is ugyan úgy félek a magasságtól, tehát nem új dologtól féltem.

Mindenki több dologtól fél, csak vannak akik nem ismerik minden félelmük, viszont nagy gyengesége az embernek, maga a félelem "legyőzése" sok időbe telik, tehát nagy időveszteség, ami sok esetben nagyon fontos hogy elkerülje az ember, mert nincs rá ideje. Viszont az előfordulhat, hogy valaki sokszor győzi le az adott félelmet és akkor elmúlik, de ahhoz tényleg sokszor kell legyőzni, illetve foglalkozni kell azzal a dologgal, nehogy később újra féljen tőle.

Aki viszont a reményt nem ismeri az a csalódott ember, vagy akinek egyhangú az élete, nincs benne semmi izgalom, vagy nagyon boldogtalan, a "félelem nélküli ember" aki nem létezik inkább épp az, hogy ismeri a reményt, mert nem fél semmitől, tehát a mentalitása az, hogy bármit meg tud csinálni, ami épp az ellenkezője annak, hogy nem lát reményt, mert az már feladta a küzdelmet, és magát a küzdeni vágyást is.