Miért vagdossa magát annyi ember?

Sziasztok! Én nemrégiben vagdostam a kezemet.Csináltam bele 2db X-et.Engem tulajdon képpen megnyugtatott...kiélhettem a problémáimat.Mára már nem csinálom,megbántam,mert a kezemen ott maradt a forradás és eléggé csúnya,mondhatjuk,hogy tönkre tettem a kezemet...=S

Amikor úgy döntöttem,hogy farcolok akkor valamilyen öngyilkossági szándék is bennem élt,de tudtam,hogy úgysem merném megcsinálni vagy ha mégis akkor nem most hanem majd ha jobban elfajultak a problémáim.(szerencsére ez nem történt meg) Azt javasolnám azoknak az embereknek akiknek megfordul a fejükben a..(tulajdonképpen nevezhetjük önkínzásnaki is) farcolás,hogy először próbálják megbeszélni egy olyan akár(felnőttel/baráttal/ismerőssel/vagy csak egyszerűen egy olyan emberrel akiben megbízol) a problémát. Nem mindig vezethet jóra az öncsonkítás(lásd.: megmaradt nekem is a nyoma)

Azok az emberek pedig,akik azért csinálják a vagdosást,hogy divatot űzzenek belőle,ettől érezzék magukat menőnek,vagy mert a többi haver/ismerős is ezt csinálja és ez kell ahhoz,hogy beilleszkedjen..annak vannak a legnagyobb problémái. Köszönöm,hogy elolvastad. További szép napot! =)

Ez nagyon bonyolult!

Én is csinálom ,de nem divatból mert nem vagyok pózoló!

Ezt azért csinálom mert nagyon nagy fájdalom van a szívemben és nagyon nagyon ideges vagyok és ezt már NEM BÍROM TOVÁBB amikor vágom magam az olyan mint ha nagy boldogság lenne (vagy mint ha nagy kő esne le a szívemről).DE nem akarok öngyilkos lenni.

az emok nem vagdossák magukat..mennyetek már:D maximum a pózerek(divatemok)

személy szerint nem vagyok emo, de ismerek jo sokat, és NEM vagdossák magukat..

nem vagyok emo, de vagdosom magam, mert máshogy nem tudom kibirni azt ami mostanában történik velem, és ugyvan, amíg fáj a seb, addig azzal foglalkozom, és nem a bajaimmal

Nem normális. Tényleg nem az, és nem értek egyet azzal, hogy így nyugszanak meg. Arra ott a sport, az minden feszültséget levezet, vagy a hangos zenehallgatás (nem fülhallgatón, hanem hangszórón), esetleg maga a zenélés. És még tudnám ajánlani a kreatív tevékenységeket. A körülnéztek a művészetis ismerőseitek körében, mindnek (vagy legalábbis nagy részüknek) van valami vagy régebben volt valami lelki gondja, esetleg iskolai kiközösítés, ami előle a művészetbe menekült. Ez lehet zenélés, tánc, éneklés, vagy valami képzőművészet.

Egy ismerősöm szerint (gyerekekkel fogalkozik, tehát érthet a témához is) az ilyen vagdosók valójában gyengék és gyávák, akik nem merik beismerni, hogy segítségre szorulnak. Ez az ismerősöm gondolata. Az enyém meg az, sokaknál ez még amolyan feltűnési viszketegség. Vagdossa magát, aztán mutogatja, és elvárja, hogy majd sajnálják. Én nem szoktam az ilyeneket sajnálni.