Másoknak mi köze van hozzá h én mit szeretek?

A férjem igazi férfi,nem puhány alak, és 17 éves voltam, mikor felfigyelt rám, 22 voltam, mikor elvett, és tudod, miért? Mert azt mondta, nem az a rinyapiccs vagyok, mint a többség, hanem belevaló csaj, aki nem fél, hogy letörik a műkörme, aki szeret tocsogni a gépolajban, és tudja, mi az a kombinált fogó, és villáskulcs, akin nincs fél kiló vakolat, és eredeti mindene. Na, ezt kapd ki :) Szóval azért, mert te csak simacsiga pasikat ismersz, attól még van, aki ezt a fajtát keresi... mert nem akar korai szívrohamot kapni a picsogás hallatán, és éhen halni sem akar a salátáktól.

A kismama voltam :P

Elsö válaszoló vagyok.

Kérdezö, nem is úgy értettem, hogy te olyan vagy, de beláthatod, hogy az emberek többségében ez a kép jelenik meg a kamionosokról.. és azért egy részük tényleg olyan.

Ezért is mondtam, hogy ha igényes vagy az csak jó. Nem megbántani akartalak :)

Én örülök neki, hogy te nem vagy klón :)

Szia!

Formálni szeretnének,kihangsúlyozni belőled,ami benned,mint leendő nőben szép lesz. Nem feltétlenül rosszindulatból szekálnak.

Kicsi korom óta gyilkolnak engem is.Kicsiként pld. addig el nem aludtam, míg az összes babát ki nem dobáltam az ágyamból. A kisautó maradhatott.

Nem utáltam,de gyűlöltem a szoknyát,a fodrászt. Ékszereket csak fából,bőrből tűrtem meg.Fociztam a fiúkkal,és nemcsak fiúmódra védtem meg magam,ha kekeckedtek velem,de a fiúk tiszteletben tartottak később a nagyon kemény pofonjaim miatt.Ők hívtak a csapatba focizni.Hajlandó voltam kimaradni akár buliból is,ha az volt a részvétel feltétele,hogy harisnyát,szoknyát,vagy ruhát vegyek fel.

Azt az undorító úttörőegyenruhát nehezen viseltem, leninpelenkástul, mindenestül. Ha gyakorlati órán varrni kellett volna tanulni:egyest kaptam,de az egyik fiútól elkértem osztályzás után azt a kis polcot,amit ők addig csináltak,amíg mi "varrtunk".Cserébe odaadtam neki a kiszabott anyagdarabokat,hogy vigye a faterjának,ne is lássam

( gépész volt az öregje) "Csavarhúzós,fogós,kalapácsos " meló esetén nem vagyok kétségbeesve. Főzéssel,takarítással sincsen probléma, de vasalni pld.utálok.Varrni,hímezni,kötni mindmáig nem tanultam meg.

Hiába esküdöztek,hogy jól áll a ruha,a szoknya,a rózsaszín,a piros, a citromsárga (Egyébként tényleg jól állna!:)Nem tűröm a hálóinget,a pöttyöst,a csipkét,a masnit,a csillivillit,a strasszokat,az egyéb ilyen b*zitempót,a rikító UV színeket:

A szürke,a bordó,a füstkék,az olívzöld és a fekete a kedvenc. A mézesmázos "kutyulimutyuli"meg a "kicsi csillagbogárkája a mamának!"stílussal nem tudtam mit kezdeni, a hideg ráz tőle!! Utálom,ha becéznek, szólni szoktam érte,hogy ne tegyék!

Fiúsan öltözködöm,és a sminktől kezdve a női illatokon és visszafogott elegancián át a magassarkúig, az utolsó fontos női kacatig ki tudok öltözni,akár egy hercegnő, viselni is tudom azokat, mégis kerülöm helyeket,ahol ilyen cuccokban kellene megjelenni.

A karakteres fanyar,kesernyés,citromos,dohányos illatokat szeretem.

(jól is állnak)

Érdekelnek a műszaki dolgok,egyébként meg asztalos,erdész és geológus szerettem volna lenni. Gyógyszerszedőként nem iszom,de régebben kitapasztaltam, hogy minőségi bor esetén 2liter után még bőven egyenes az út!(Persze,csak "keverés"nélkül!",de jópár gyakorlott hímneműt asztal alá tudnék inni. Te ne kövesd a rossz "példát" sem! :))

Megesett,hogy férfi fordult hozzám tanácsért---nő miatt.És én tárgyilagosan válaszoltam a bizonytalanságát eloszlattam a "hölggyel" kapcsolatban Lányságommal,nőiességemmel semmi probléma,sőt! Soha nem volt nehézségem azzal,hogy"felismerjenek".

Pedig nem csak külsőre vagyok sokkal keményebb,mint sok nő és egyéb nőnemű. Azt pedig visszataszítónak tartom,amit a sok konzumidióta Barbie-val, szőke műnővel ma tesznek a "trend"-re a "divat"-ra hivatkozva! Műköröm,műcici,műmosoly,műszempilla,műhaj, Úgy tartom,hogy nem a divatnak kell a nőt "csinálni",hanem a nőnek a saját divatját megvalósítani,és az önkritikát sem felejteni.

Nem kizárt,hogy még változol,bár szerintem te is "zsigerből"más vagy,mint a többi. Élj ezzel a tulajdonságoddal,fordítsad a hasznodra!

Ne vidd túlzásba(tetoválás,komoly fizikai megterhelést jelentő munka, stb)! Legyél"kompromisszumkész",de csak addig,míg jólérzed magadat a bőrödben! Lehetsz majd te attól még "Jó nő" és jó anyuka!

Csak egy pár momentum,hogy lássad: tizenévesen is ilyen voltam,én ilyen is maradtam. Nem ér semmi diszkrimináció emiatt.Aki ezért téged megszól,annak fogadd a kritikáját,hallgassad meg,és ha úgy látod jónak, maradj olyannak,mint most vagy! Maradj önmagad,őrizd meg az egyéniségedet külsőre-belsőre egyaránt : nem kell,hogy százezer anorexiás fitneszszabvány közül szabvány közül egy legyél,de azt is fogadd el hogyha felfogásbéli "változáson" "átalakuláson" kapod magadat! Csak erőszakkal ne változz! Arra ott a többi "nő"!

Legyen szép a napod!

Senkinek semmi köze nincs hozzá.

Csak az emberek valamilyen fantasztikus oknál fogva szeretnek a másiknak beszólni, kötözködni velük. (Addig sem őket bántja valaki más és ezzel is csak fitogtatják nemlétező hatalmukat/erejüket)

Fiús vagyok én is. A hajam is rövid, nem festem magam. Úgy is öltözködöm és úgy is viselkedem (állítólag, bár szerintem ez túlzás, ahogy a helyzet megkívánja inkább ezt mondanám), de ha kell, akkor felveszem a magassarkút és tudok a helyzetnek megfelelően viselkedni.

Kiskoromban dinókkal és katonákkal játszottam, sosem volt babám, nem kellett, eldobtam. A fiúkkal játszottam, ők elfogadtak. Verekedtem is sokat, akár még ma is, ha úgy hozza az élet. (de nem szokta, hála az égnek)

A lányok sosem fogadtak be, hiába próbálkoztam. De a fiúk mindig. Az összes iskolámban a fiúk voltak az osztályban/csoportban többségben. Mondhatni köztük nőttem fel. Hátránya, hogy senki sem néz nőnek, potenciális partnernek. Akkor sem, ha nőiesen vagyok öltözve.

Ettől függetlenül a mai napig jobban kijövök a férfiakkal, mint a nőkkel. Nem tudok a divatról beszélgetni, sem a köröm színéről (milyenre fessem?). A fegyverek és egyéb technikai eszközök (zenei/számítástechnikai) érdekelnek. De szeretem az ékszereket (fülbevalót nem hordok). Szoknyát nem hordok, nem is vágyom rá (igaz bőrbetegség miatt nem is tehetném).

Soha senki sem bókolt, nem becézett (fel sem veszem,ha nem mondják többször), de bunkók voltak velem. Tudok a sorok között olvasni (a férfi beszédből).

Fogsz még változni sokat, de látod nem vagy egyedül.

Sokszor meg fognak még szólni, a férfiak is. De lesz olyan is akinek pont ez fog tetszeni.

Legyél önmagad, nem kell beállni a sorba. Akkor csak egy leszel a sok közül.

23:23-as vagyok

Csak még annyit, hogy látom lassan középiskolát kell választanod. Ha fiús szakmában gondolkodsz, és ezt komolyan is gondolod, akkor csak annyit tudok mondani, hogy kegyetlenül meg kell majd küzdened mindenért. De legfőképpen azért, hogy elismerjenek, mint embert és mint kollégát. Bizonyos szakmákban nőnek lenni hátrány.

Én tudom, vadász vagyok, mindezt tapasztalatból mondom. Mindenért 3x annyira meg kellett küzdenem nőként. De a legjobban azért kellett, hogy EMBER számba vegyenek.