Hogy lesz az atomenergiából villamos energia?

A hagyományos erőműben szén elégetésével nyerik az elektromos energia előállításához szükséges hőt. Az atomerőművekben a láncreakció által keletkezik (hő)energia.

Az atomerőművekben van egy nagy tartály, melyben lejátszódik a láncreakció. Ezt a tartályt reaktornak hívják.

A reaktort vasbeton épület veszi körül. Ha a reaktor kiszivárognak a radioaktív anyagok, az épület megakadályozza, hogy ez a környezetbe kerüljön.

A reaktor vízzel van hűtve. Némely reaktorban más anyagot használnak.

Felülről hűtőrudakat bocsátanak a reaktorba, melyek általában uránból készülnek. A láncreakció során a fűtőrudak hőmérséklete erősen növekszik. Ettől a víz több 100*Cra melegszik. Mivel a víz nagy nyomás alatt van, ezért ekkora hőmérséklet mellett sem kezd forrni. A magas hőmérsékletű víz csöveken keresztül jut el a gőzfejlesztőbe, ahol másik víznek adja át a hőenergiáját.

Ez a víz gőzzé változik, és a gőzturbina lapátjaira vezeti. A turbina gyors forgást végezve meghajtja a generátort, ami elektromos energiát termel.

A magreakció hőt fejleszt, ebből pedig áramot fejlesztenek hasonló módon, mint ahogy egy széntüzelésű erőműben is hőből lesz az áram. Tehát gőzt fejlesztenek, amivel gőzturbinákat hajtanak stb.

Vannak kisteljesítményű nukleáris áramforrások is, ezekben nem láncreakció zajlik, mint egy atomerőműben, hanem radioaktív bomlásból lesz áram. Működhetnek termoelemmel (a radioaktív anyag hőt fejleszt, amit a termoelem árammá alakít), vagy úgy is, hogy béta-sugárzó anyagot tartalmaznak, ami tehát elektronokat bocsát ki, és ezeket használják áramtermelésre.