Miért ekkora nyomorék itt jópár ember?

Nem lehet feltenni egy kérdést anélkül, hogy valaki kiforgatná a szavaimat, hogy valaki nem mondaná azt, hogy inkább folytam volna le a fater lábán ennyi ésszel, és hogy nem kezdenének veszekedni velem. Komolyan valaki itt vezeti le a feszültséget? Miért jó az, ha ismeretlen embereket ócsárolunk, egy picit rosszul megfogalmazott kérdés miatt?

Megyek és még a végén el találom ásni magam a kiskertben, a hóvirágok mellet, a szomszéd Pityuka kis lapátjával, amiért azt találtam írni, hogy nem akarok soha gyereket, mert utálom őket. Elkárhozik a lelkem, elszabadul a pokol, és háromfejű kutyák fogják szétmardosni a vérben fetrengő testemet...

Miért jó kötözködni? Az agyam elszáll már.