Mit tegyek ha nagyon toxikusak a szüleim? Ha bántanak és nem értenek meg? Ha leszarnak?

Kezdjük azzal, hogy hány éves is vagy.

Pl 14 éves elmúltál már, eldöntheted, hogy kinél akarsz lenni. Pl nagyszülő, ha elváltak szüleid, akkor mehetsz fatherhoz is, kibújva az anyai jogok alól.

Gyámügynél kell panaszt tenned.

Ám ha nem vesz át családtag, de a szülőktől elvesznek, akkor gyerekotthon, nevelőszülő.

S bizony van, hogy ezek rosszabbak.

A kollégium egy jó aranyközép, mint opció.

S türelem, idő és kitartás kell.

Tedd le sulit, vagy később diákmeló mellett fejezd be külön költözve pl barátokkal vagy suli társakkal albiban. Spórolsz is.

A lényeg, hogy ne add fel önmagad, legyenek céljaid.

Nekem is sokáig toxikus környezetben kellett lennem, ám megoldottam.

Nem engedtem be dolgokat az életembe és maradtam céljaim mellett kitartva.

Apámmal 12 éve semmi kontakt, anyámmal 1-2évente, ha van egyáltalán kedvem az alusisakos, gyíkemberes hülyeséget elviselni.

Egyre rosszabb, lehet őt is offolom.

Testvéreimmel és mamámmal tartom csak tisztességesen a kapcsolatot.

Azt is fontos tudni, hogy mikben nem értenek meg?

Pl engem, mint kiderült keményen félrediagnosztizáltak, senki nem ismerte fel évtizedeken át, hogy valójában miért vagyok más.

Ugyanis ADD ASD neurológiai elváltozásokkal rendelkezem, teljesen másképp kellett volna tanítani, nevelni az átlag emberekhez képest.

Pl simán és gyorsabban tanulok, mint az átlag, de csak ha a nem megszokott módon csinálom.

Pl torna, yoga közben, rajzolok, kombinálom ezeket.

Yoga labdán pattogva, mozogva rajzolok tanulás közben.

Nos ezeket tiltották, mondván "ide figyelj!", "ülj már rendesen!" stb.

Sok milliónyi hasonló dolog miatt bántottak verbálisan, fizikailag egyaránt.

30-hoz közel véletlenszerűen jöttem rá magam, miért is vagyok más. Magán úton szakorvoshoz fordultam és mindkét feltételezésem beigazolódott.

Egyszerre voltam dühös, csalódott, "miért kellett ennyit bántani olyan dolgokért, ami a vacak génjeik miatt jött létre", de nagy kő esett le a szívemről, mert onnantól nem önostoroztam magamat olyan dolgokért, ami igazából az ő hibáikból eredtek. Sikerült pontot tenni az önismeretre.

Ez csak egy példa, de sokan voltak és vannak ebben a cipőben.

Felvetem ezt, mint eshetőséget, mert nem ismerlek, de sose tudhatom érintett-e a kérdező, ezesetben te.