Tényleg a munka ada értelmet az életnek?

Az életnek maga az ember ad értelmet.

Ez pedig egyénspecifikus. Az alap ugyan külső szemmel ugyan az, ám betekintesz a részletekbe, az illető személyiségébe, akkor már más a helyzet.

Vannak szolgalelkűek, akiknek a vacak meló és az alap ösztön dolgok adnak értelmet, mert nem tudnak mit kezdeni saját életükkel. Nem igen tudatosak.

S vannak a tudatosabbak, akik önmaguk szabadságát megteremtik, vagy/és minimum azt csinálják, amit szeretnek s értenek hozzá.

Ezutóbbi az alkalmazotti szvéra, az előtte lévő szabadabb pedig saját maga ura, annyi, hogy a társadalom részeként alap dolgokat megtesz, mint pl adózás, termék vagy szolgáltatás a nép felé, hiszen egymásból élünk.

S minden munkával, befektetett idővel jár.

A saját kis kert az udvarban, a hobbik, a pénzkeresés adott formái, a lakhatás, az otthon kialakítása, a kapcsolatteremtés és azok megtartása, fejlesztése, hogy ne lankadjon, múljon el. Stb.

Mindenbe kell dolgozni és tartani a frontot.

Az nem mindegy milyen a körülmény, mentalitás, közérzet, lelkülete mindennek a munkafolyamatnak, ami része s java az életünknek.

A munka szó alatt nemcsak a karriert lehet érteni. Ebben a kontextusban viszomt már mondhatjuk, hogy a "munka" az élet értelme, mert mindenért meg kell dolgozni.

Ahogy a pici gerle pár is lefészkelt az előttem lévő tisza fára és azon dolgoznak, hogy otthont teremtsenek utódjaiknak.