Mit javasoltok a sikeres pótvizsgához?

Az ilyen esetben azért stresszelhet az ember, mert nem magabiztos, nem 100%-os a tudása. A magolás és az értelemmel (logikai úton-módon való) tanulás két különböző dolog. Sajnos sok olyan dolog van, amit elvárnak, hogy megtanuljuk, de a valóságban azt nem tanuljuk, hanem magoljuk. Látásom szerint a következő okok lehetnek, amik miatt magolunk:

- nem értjük az adott dolgot

- nincs benne összefüggés

- van benne összefüggés, de nem látjuk

- nem érdekel az adott dolog

A tanács tehát az, hogyha van rá módod, akkor ne magolás módján tömd [Nem tudok szebb szót használni, ez a valóság.] magadba az információkat, hanem logika útján (ha van, és ha látod).

Ééés: Aludd ki magad. Táplálkozz rendesen. Ne érezz szomjúságot.

1-es vagyok.

Én anno úgy csináltam, hogy sétálgattam a lakásban oda-vissza, oda-vissza, oda-vissza sok-sok órán át, közben pedig mondogattam magamban vagy hangosan fejből a dolgokat. Ha elakadtam vagy nem jutott valami az eszembe, akkor ránéztem a könyvre / lapra.

Értem, de így láttatlanban nem tudod, hogy az a "sok" elegendő-e, mert az érzések csalókák lehetnek csak úgy, mint az én helyzetemben volt. Nem álmegnyugvást kell nyújtani. Ha stresszt érez, akkor szinte biztos, hogy még nincsen kellő tudása (annak ellenére, hogy sokat tanult). Ezt alapul véve írom, hogy nem nyugtatgatni kell, hanem hatékony tanuláshoz vezető utat kell neki mutatni.

(Igen, van helye a nyugtatgatásnak, de csakis akkor, ha 100%-os meggyőződésed, hogy az a "sok" elegendő-e. Én nem tudom, és te sem tudod, láttatlanból nem tudjuk ezt.)

"Ha stresszt érez, akkor szinte biztos, hogy még nincsen kellő tudása"

Nem feltétlenül függ össze a 2, legalábbis nem mindenkinél. Ha valakinél potvizsgara kerül sor, az általában szorong, hiába tanult sokat, hiszen tudja, hogy nagy a tét. De vannak kivételek is, én például a felét tudom (eddig), de azt is csak felületesen, mégse idegeskedek, hanem csak sodródok az árral, lesz ami lesz, meg úgyis van még addig idő jobban atismetelni.

"Nem feltétlenül függ össze a 2, legalábbis nem mindenkinél." - Akkor meg kell ismerned, hogy az érzések csalókák lehetnek. Ez alól pedig senki ember nem képez kivételt.

De valóban, mint írtam "Igen, van helye a nyugtatgatásnak, de csakis akkor, ha 100%-os meggyőződésed, hogy az a "sok" elegendő-e.". Tehát igen, van az a pont, amikor nem kellene aggódnia, mert megvan a kellő ismerete, de ez nem azt jelenti, hogy "Nem feltétlenül függ össze a 2, legalábbis nem mindenkinél.".

Azt gondolom, hogy a 100% stresszmentesség akkor születhet meg, amikor szó szerint mindent tökéletesen tud. Ez pedig a magolásos dolgok miatt szinte elképzelhetetlen, mert magoláskor nem úgy maradnak meg az információk, mint mikor megértesz egy összefüggést, és sokszor nem lehet másképp az információkat magunkba tömni, mint magolva. Ha megértesz valamit, azt sose fogod elfelejteni, ellentétben a magolások többségét 5-10 év múlva elfelejtjük, mert soha az életben nem használjuk és soha az életben nem is hallunk azokról a dolgokról, így tehát nem is frissítjük fel az isnereteket - a magolós dolgok túlnyomó többsége nem a való életre készít fel.

Az korántsem mindegy, hogy melyik tantárgyból bukott meg az ember (mennyi a magolandó és az összefüggésteli információk aránya, valamint mennyire nehezen tudja a számára idegen szavakat megtanulni), és mennyire fogékony az adott tantárgyra. Most pedig nem akarom a rendszert bírálni, mert nem az a kérdés és nem ezzel kell most foglalkozzatok.

(Miután megbuktam (de kémiából átmentem), fakultációnak a kémiát választottam év végén / év vége felé (már nem emlékszem, hogy mikor kellett választani). Elmondták, hogy a tanároknak el kell fogadniuk a jelentkezésünket. Ez tartalmazta azt a lehetőséget is, hogy meg is tagadhatják. A kémia tanárnő elfogadta a jelentkezésemet, amin igencsak meglepődtem. Később megkérdeztem, hogy miért fogadta el a jelentkezésemet amikor megbuktam? Azt válaszolta, hogy azért, mert ha ez érdekel, akkor ezt tanuljam. Ha valakit érdekel egy dolog, azt sokkal könnyebben fogja tudni megtanulni, mert fogékony rá - több év távlatában már kifinomultan látom ezt. (Én akkor a korántsem kellemes családi helyzet és több más tényező miatt 1-es, 2-es bukdácsoló voltam, de részben érdekelt a kémia, csak nagyon nem szerettem tanulni a körülményeim és más dolgok miatt.))

Igen, 1 hét alatt sokat lehet tanulni, főleg úgy, hogy idáig már sok-sok dolgot megtaltál, megtanultatok, mert ebben az esetben könnyebben érthetővé válhatnak dolgok.