Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Egyéb kérdések » Egy középsúlyos értelmi...

Cr7real kérdése:

Egy középsúlyos értelmi fogyatékos 20 éves lánynak a gondnokának részben vagy teljes mértékben ő dönt helyette?

Figyelt kérdés
Megszeretném kérdezni, hogy egy középsúlyos értelmi fogyatékos 20 éves lánynak a gondnokának részben vagy teljes mértékben ő dönt helyette? Mert úgy tudom vannak különböző ügycsoportok! Milyen jogai vannak?

2022. szept. 20. 17:22
 1/5 anonim ***** válasza:
100%

Úgy dönt helyette, mint szülő a gyermeke helyett. Nyilván, amiben lehet, figyelembe veszi az akaratát. Köteles minden tekintetben gondoskodni róla.

.

Nagykorú cselekvőképességének korlátozása


A cselekvőképesség részleges korlátozása: Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Ilyen határozatot a bíróság annak a nagykorúnak az ügyében hoz, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, s emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben meg kell határoznia azokat a személyi vagy vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott minden olyan ügyben tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben a bíróság korlátozó határozatot hozott. A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon is biztosítható (2:19.).

Ptk.

2022. szept. 20. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Ptk folyt.

A legfontosabb változás a régihez képest, hogy a cselekvőképesség korlátozása csak részleges lehet, azaz bizonyos ügycsoportokra korlátozódik, amelyeket a bíróság határoz meg. A törvény nem alkalmaz a kritériumoknál külön betegségfajtákat, hanem összefoglaló jelleggel a mentális állapot (mentális zavar) kifejezést használja. Új feltétel az is, hogy nem elegendő a korlátozó intézkedéshez a belátási képesség hiánya, emellett az egyéni körülmények és a családi, társadalmi kapcsolatok vizsgálatára is szükség van. A korlátozható ügycsoportok felsorolása nem történik még példálózó jelleggel sem, ennek kialakítása a bírósági gyakorlatban történik majd, tipikus példája lehet a notórius pereskedők, indokolatlanul a bírósághoz vagy más hatósághoz fordulók esete. Új, garanciális szabály még, hogy a cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett jogainak védelme más módon is biztosítható.


A cselekvőképességükben részlegesen korlátozottak jognyilatkozatai: A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy – a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó – jognyilatkozatainak érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha ez a személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről. Ha közte és gondnoka között vita merül fel, e kérdésben a gyámhatóság dönt. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy maga tehet olyan jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja, megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségéleteinek fedezésére szolgáló kisebb jelentőségű szerződéseket, rendelkezhet a jövedelmének a bíróság által meghatározott hányadáról, amelynek értékéig kötelezettséget is vállalhat, köthet olyan szerződést, amellyel kizárólag előnyt szerez, illetve ajándékozhat a szokásos mértékben. Ha a korlátozott személy érdekében azonnali intézkedés szükséges, azt a gondnok jogosult megtenni, amelyről azonban tájékoztatnia kell a gyámhatóságot (2:20).


A cselekvőképesség teljes korlátozása: Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen gondozó gondnokság alá helyezett. Azt a személyt, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljes körűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha a személy védelme a korlátozás nélkül vagy részleges korlátozással nem érhető el.

2022. szept. 20. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm a választ de ismerem a lányt egy valami nem fér a fejembe, nagynénje neveli évek óta, így szokta nevezni őt "lízinglányom" hogyhogy gondnoka ebben nem szólhat bele?....ez a nagynéni és a gondnok nem kedvelik egymást úgy tudom gyámügyre járnak hogy ki legyen a lány gondnoka...
2022. szept. 20. 17:42
 4/5 anonim ***** válasza:
Például, ha vagyont örökölt, a gondnoka, gyámja ellenjegyzése nélkül nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, stb. Hogy a kifosztástól legyen, aki megvédje.
2022. szept. 20. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

#4...ezen jót röhögtem...van egy nőrokonom, aki húsz éve intézetben, gyám segítségével(felügyelete alatt) él. A nő ha meghal

igen szép vagyont fog örökölni. A pénz értékét nem ismeri. Marad a gyám, aki majd megoldja..(beosztja)

2022. szept. 20. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!