Filmekből hogy kehet angolul tanulni?

Így sehogy sem. Tanulni kell, ami a középszint után jelentős részben szókincsbővítés. Olvasol, oszt kiszótárazod, amit nem tudsz. Minél többet olvasol, annál több ragad meg benned. És így lesz reményteljes a filmek megértése.

Na persze, ha te is olyan vagy, mint itt egyesek, akik szinte büszkén jelentik ki, hogy ők nem olvasnak, hát akkor nem olyan egyszerű a helyzet. Vagy ha évi egy könyv a kapacitásod, az sem jó, mert akkor mire megerősítést kapnál a következő könyvben ugyanarra a szóra, már elfelejtetted.

Vagy ha semmi nem érdekel, semmilyen szerző művét nem szereted, nincs semmi hobbid, hogy olyan oldalakat, szakcikkeket olvass, az is ciki.

Szóval fejlődni kellene, nincs mese.

Jól írja az 1es.

Ha már van egy közepes szintű nyelvtudasod, akkor hasznos.

Kezdesnek semmit sem ér.

Nagyon sok mindentől függ. Többek közt attól is, hogy milyen filmeket, mennyit és hogyan nézel.

Nekem úgy 20 éve angolul és németül is sikerült tévéből megtanulnom. Mindkét nyelven jellemzően ugyanazokat a rajzfilmeket és eseménydúsabb sorozatokat néztem, amik érdekeltek és csak ezeken a nyelveken voltak elérhetőek. Maga a cselekmény érdekelt és vezetett, a cselekményből jobbára kitalálható volt, hogy ki kicsoda, nagyjából mit mond, így a szöveg értelme viszonylag könnyen kitalálhatóvá vált magától is.

Nyilván minél több előzetes tudásra épül a filmnézés, annál könnyebben megy a megértés. Az is sokat segít, ha sok a viszonylag állandó/gyakran visszatérő kifejezés, megfogalmazás, vagy szöveg részlet - pl. régebben sok sorozatnál volt divat, hogy a főcím alatt állandó szöveg mutatja be az alap történetet, így ezt a monológot minden epizódnál újra és újra meghallgatva könnyebben összeáll egy idő után, hogy mit mondanak benne, mint akkor, ha csak egyszer hallasz valamit életedben. Az is sokat segíthet, ha egy olyan filmet nézel meg többször idegen nyelven, amit magyarul már láttál korábban, így nagyjából tudod, hogy miről szól a történet, kb. mit mondanak egymásnak, ki kicsoda.

Angolul tanultam mellette iskolában (előtte és utána is) a hagyományos módon, szótárazás, nyelvtan tanulás, meg minden volt.

A németül soha nem voltam egyetlen nyelv órán. Sem előtte, sem utána. Emlékeim szerint még szótáram se volt, de ha igen, akkor se használtam soha. Egy idő után mégis ugyanúgy megértettem mindent, amit a tévében mondtak, mintha a másik nyelven, vagy magyarul hallottam volna. Értés szintjén a mai napig is megvan ez a passzív nyelvtudásom.

Beszélni sosem tudtam németül, mert arra sosem volt szükségem, nagyon nehezen találom németül a szavakat, mert minden angolul akar eszembe jutni. Nagy nehezen össze tudok rakni németül is egyszerűbb mondatokat, de nehézkesen megy, ezért németekkel többnyire úgy szoktam kommunikálni, hogy ők mondják németül, én meg angolul és mindenki ért mindenkit (mert a németek, akikkel találkozom értik az angolt, de örülnek, hogy mondhatják a saját nyelvükön).