Tulajdonképpen miben különbözik a szélsőséges iszlám az egykor szélsőséges katolikus egyháztól?

Azért ne hasonllítsuk már össze a középkori katolikus egyházat a mai iszlámmal. Baromira sokat számít a kor. Régen teljesen mások voltak a normák.

Amúgy a katolikus vallásnál nem a vallás hanem az emberek voltak a hibásak.

Uhhh… Rengeteg téren különbözik.

Az egyik legfőbb különbség, hogy az inkvizíció a keresztény eretnek tanokat és mozgalmakat vette célba. Nem volt célja más vallású – zsidó, muszlim – embereket támadni, kimondottan a keresztény vallás alternatív – a katolikus tanokkal össze nem egyeztethető – értelmezéseket és ezekből kibontakozó mozgalmakat támadta. Nyilván voltak túlkapások akkor is, és Kapisztrán János néhány akciója is ide sorolható.

Bár… Mikor nem keresztények ellen fordult az inkvizíció, akkor sem az volt a vád, hogy valakik más vallást gyakorolnak, hogy nem hisznek Krisztus feltámadásában, hanem a keresztények ellen „állítólag” elkövetett tettek miatt. Nem azért végeztek ki jó pár zsidót, mert nem hittek Krisztus feltámadásában, hanem mert az volt a koholt vád, hogy keresztény gyermeket gyilkolnak meg és sütik a vérüket rituális céllal a kovásztalan kenyérbe.

Ezzel szemben az bizonyos szélsőséges iszlám irányzatok kimondottan a más vallásúakat veszi célba, és kimondottan azért, mert más hitet gyakorolnak, mert nem fogadják el Mohamedet prófétának, nem a Korán előírásai szerint élnek stb…

Tehát az egyik különbség, hogy az inkvizíció a kereszténységen belüli más irányzatokat támadta, más vallásúakat nem (illetve ritkán, akkor is áttételesen és nem általánosan), addig a szélsőséges iszlám kimondottan a más vallásúakra tekint ellenségként.

~ ~ ~

A másik különbség talán az, hogy az inkvizíció nem a keresztény hitből, hanem a keresztény – katolikus – egyházból következett. Az egyházból, aminek hatalmi érdekei voltak, aminek bizonyos képviselői elhajlottak a kereszténység eredeti tanításától. Az inkvizíció nem hogy nem olvasható ki a Bibliából, vagy Jézus tanításaiból, de inkább szembe megy Jézus tanításaival. Pont ezért tudott a reformáció visszatérni azokhoz az elvekhez, amik valóban tükrözték Jézus tanításait, és némi csetepaté után a katolikus egyház is igyekezett visszatérni ezekhez az elvekhez. Hogy aztán ez mennyire sikerült, mennyire nem, azon nyilván lehet vitázni.

A lényeg, hogy az Újszövetségben a hitetlenekről kevés szó esik. Maximum olyan szinten, hogy aki hisz, az üdvözül, aki meg nem hisz, az elkárhozik. De nincs úgy beállítva, hogy a hitetlenek kvázi ellenségek lennének. Leginkább nem is foglalkozik az Újszövetség a hitetlenekkel, a hívőket szólítja meg, a hitet emeli ki. Nota bene Jézusnak nem volt földi hatalma, áldozat volt. Számos tanítása meg pont arról szól, hogy egyedül Isten az, aki ítéletet mondhat bárki felett is.

Ezzel szemben Mohamed viszont nem áldozat volt, nem pusztán egy szellemi vezető, próféta, hanem egy államalapító, hadvezér is. A Koránból – amennyire ismerem – direkt módon nem olvasható ki, hogy egy muszlimnak harcolnia kellene a hitetlenek ellen, de számos helyen kimondottan foglalkozik a hitetlenekkel, hogy azokra Allah ellenségként tekint, hogy nekik csak kínzás jár (mármint Allah részéről).

Tehát az iszlámban van azért nem kevés ellenséges viszonyulás a hitetlenekkel – zsidókkal, keresztényekkel – szemben. A szélsőséges iszlám lehet, hogy ezt rosszul értelmezi, de mégiscsak a Koránt, a vallást magát értelmezi, és nem a vallástól elszakadt, korrumpálódott valamiféle földi hatalmi intézményre vezeti vissza a hitetlenek üldözését. (Az más kérdés, hogy felsőbb körökben – egy iszlamista csoport vezetője esetén – mégis csak valamiféle földi hatalom megszerzése a cél.)

Az inkvizíció sokkal távolabb van az újszövetség tanításaitól, Jézus tanításaitól és életétől. Az iszlám szélsőséges irányzatok sokkal inkább „kompatibilisek” magával a Koránnal, Mohamed tanításaival, életével.

~ ~ ~

> Akik a gyereküket katolikus vallásuként nevelik, nem gondolják, hogy történelem órán előbb utóbb a gyerek hallani fog az inkvizícióról?

> Minden különbözik ez az "értékrend" a szélsőséges iszlámtól, ami nem ismer el mást?

És akkor megint fontos, hogy különböztessük meg a hitet, az adott vallás szent könyvében olvasható tanítást és az intézményt, az egyházat, illetve az iszlám ugyan nem központosított, de mégis csak emberek által vezetett rendszerétől. Egy keresztény hihet úgy Istenben, Krisztus feltámadásában, Jézus tanításainak helyességében, magyarán a hite alapját képező értékrendben és világképben, hogy közben mélységesen elítéli az egyháznak a viselkedését bizonyos történelmi korokban.

Ahogy sok muszlim szintén hisz Allahban, Mohamedben, az ő prófétájában, miközben mélységesen elítéli az iszlám nevében folytatott terrort.

És itt a kulcsszó szerintem: „nevében”. Mert sem az inkvizíció, sem az al-Káida nem az adott vallás szellemiségében, értékrendjében, hanem az adott vallás nevében teszi, illetve tette azt, amit. (Mindazon különbség ellenére, hogy objektíven nézve az iszlám azért kicsit kompatibilisebb az iszlamista terrorral, mint a kereszténység a katolikus inkvizícióval.)

Tehát hogy mit tett az egyház, az maximum az egyházat, és nem a vallást, a hitet minősíti. Az, hogy mit tesznek szélsőséges iszlamista csoportok, az is ezeket a csoportokat minősíti és nem a vallást, a hitet. Hogy a két vallás világképe között amúgy vannak „ízkülönbségek”, az más kérdés, de azt a vallások tanításából és nem abból kell levezetni, akik valamit ennek a nevében tettek.