Mi történik ha egy megállíthatatlan ágyúgolyó egy sérthetetlen falnak ütközik?

Ahhoz, hogy a golyó lepattanjon a falról, először le kell lassulnia, és egy pillanatra meg kell állnia, ha pont merőleges beérkezési szöget feltételezünk. Ez ellentmond a "megállíthatatlan" feltételnek.

A rugalmassághoz pedig a falnak igen nagy mértékben deformálódnia kell, ami pedig a "sérthetetlen" feltételnek mond ellent.

Szerintem csak az a megoldás jó, hogy átmegy a falon.

Ha a fal sérthetetlen a golyó megállíthatatlan, akkor szerintem egy olyan eset logikus mint a liszteszsákba lövés esetén csak merev testet feltételezve.

Tehát a golyó nekimegy a falnak (ideális szöget, és érintkezést feltételezve) a falat elmozdítja, illetve annak mozgási sebességét és energiáját a golyóéval egyenértékűvé téve.

Viszont! Ez nagyon ideális eset. Feltételezve az 1 ponton történő érintkezést, amely pont a test súlypontjában történik illetve feltételezve annak abszolút merevségét.

ui: Más esetben pl ha a fal sarkát találja el a golyó, lehet hogy csak megforgatja a falat amíg megtörténik az érintkezés. Akkor a fal elkezd forogni, míg a mozgási energiája el nem vész, viszont a fal sértetlen marad és golyó sem lesz megállítva.

Ha arra gondoltál hogy a fal "ágya" is sérthetetlen, akkor pedig a golyó eltolja az egészet akár földtömegű akár nap.

Lehet, hogy érdekesnek találtad, de egyúttal tévesnek is kellett volna találnod.

Feltételeket szabhatunk. De ha az ellentmond a természetnek, akkor érvénytelenek annak szabályai. Más szóval, nincs megállapítva szabály. Azaz bármely mozgásforma, bármely válasz jó és rossz egyidejűleg, mert nincs mihez viszonyítani.

A sérthetetlen fal megfelel annak, amit a fizikában ideális rugalmasságnak nevezünk. A megállíthatatlan ágyúgolyó pedig a végtelenül rugalmas, energiaveszteség nélküli mozgásnak.

Ebből következik, ha még figyelembe vesszük a természet törvényeit, akkor kizárólag rugalmas ütközés, a beesési szöggel egyező visszaverődési szögben történő elpattanás reális eset, minden más a fizika nem ismeretét tükrözi. Vagy nem használjuk a fizikát. Ekkor persze akár körmozgás is lehetséges. Bármi lehetséges. És annak is igaza lesz, aki mindre azt mondja, hogy nem úgy van.

#15 én ezt fejtettem ki kicsit spongyolábban #8 -ként a gynúmat.

Köszi hogy jobb megfogalmazással meg is erősítetted ezt.

Egyúttal #12 figyelmébe is ajánlhatjuk mert nem mond ellen a semmilyen feltételnek, egyszerűen megfelel az "idealizált" fizikai modelleknek az eset.

A sokaik ilyen kérdés!

Paradoxon.