Nem tudom feldolgozni, hogy sok embert megloptam. Megbocsátható?

Köszönöm! Egyébként pénzt loptam sokszor.. Kiskoromban szoktam rá erre és így próbáltam megoldani a gondjaim. Azzal kezdődött, hogy nagyon meg akartam felelni az osztalytarsaimnak 13 évesen, mert nem szerettek és nem tudtam sehogy beilleszkedni. Minden reggel a suliba menet az első után a gumicukor boltba vezetett ahol nemtudom hanyezer felé gumicukor volt, és egy csomót vettem, hogy szetosszam az osztályban. Onnantól kezdve megszerettek és kevésbé bántottak. Aztán idővel ez egy rossz szokássá vált, mert úgy láttam ez bevalik és így könnyebb kapcsolodnom más emberekhez, ha úgymond "megveszem" a szeretetuket. Olyan is volt, hogy a szuleimtol loptam, aztán a lopott pénzből vettem nekik karácsonyi ajándékot. Aztán persze lebuktam..

Utána megigertem, hogy többet nem teszek ilyet, de még sem bírtam abba hagyni, mert már olyan volt, mint egy függőség és alig bírtam neki ellenallni. Aztán igy mindig újra és újra eljatszottam a bizalmam. Úgy lett ennek vége, hogy aztán 20 éves koromban újra elfogott a kísértés és megint loptam. Nagyon szégyelltem magam, tudtam, hogy nem jó amit teszek és már százszor megfogadtam hogy soha többet, de mégis megtettem. Aztán végül több embernek bevallottam és vissza adtam, viszont volt olyan, akinél már nem volt esélyem jóvá tenni. Lehet az évek alatt kleptomanias lettem, nem tudom. Egy időben jártam évekig pszichológushoz is más lelki bajok miatt. Neki is elmondtam mindent amit tettem. Ma már ott tartok, hogy ki merem jelenteni, hogy ha mint rossz emlék eszembe jut a kísértés, már nem teszem meg. Nem érzek rá késztetést.. De akkor is nagyon rossz érzés, meg a bűntudat. Persze most ez tökre úgy hangozhat annak aki olvassa, hogy "csinált egy gusztustalan dolgot és itt sajnaltatja magát". Az a helyzet, hogy nem az onsajnaltatas a célom ezzel a kérdéssel. Csak tényleg érdekel, ki mit gondol a tettemrol.

Olyan indittatasom volt, hogy "nekem ez jár"... Abból indult ki, hogy nagyon sokszor kértem anyától pénzt, és még aprosagokra is sokszor nemet mondott. Pl elmentunk az öcsémmel pizzazni és adott 1400 Ft-ot kettőnknek..mindig igergetett anya, hogy mostmar minden más lesz, innentől kezdve tudok több pénzt adni, aztán sosem lett máshogy. Én meg túlságosan is mericskeltem magam más barataimhoz, és úgy éreztem, nem fer, hogy nekem nem jut.

És aztán ezt a megoldást választottam.. Ami nem volt helyes tudom. Igazából nem akartam rosszat a szüleimnek. Nem bántani akartam őket, mégis ezt értem el.