Szerintetek milyen lett a versem?

Keresem a helyem e nagy világban,

Bár vak vagyok, túl szürke a kép.

Mai napig nem fogják fel sokan,

hogy másokat megvakít ez a nép.

Ki önmagában keresi hol rontotta el,

az nem ott fogja találni a hibát.

Van ki másra mutatva menekül el,

hiszen gyámoltalan vádolni önmagát.

Mikor nézünk egymásra alázattal?

Vagy a sértettünkre bűntudattal?

Emberségből jeles nem te vagy,

ha a kérdésekre válasz megragad.

Fogj egy papírt és írd rá szépen,

milyen érzés fogott most el éppen.

Beismered hibáid, magadban kutatsz,

esetleg megszokottan a másikra mutatsz.

Kik általad vesztették el bizalmukat,

az élet tudod, nyújtsa feléjük a kart...

Neked pedig ember mi más marad?

Csak a pokoli jövő, otromba szavak...

Hidd el, van esély még változnod,

Könnyen csak magadba kell fordulnod.

Mondd őszintén, mi lenne legjobb?

Későbbi boldog élet, vagy a megannyi gond?

Ha van hiba, kérlek írjátok le nekem, köszönöm!