Ti hogy étkezetek?

Nem hinném, hogy van olyan, hogy helyes. Nem lenne jó erőltetni a dolgot, ha a családtagok egész más idpben tudnak vagy akarnak enni, némelyik nyugiban a saját szobájában, esetleg fekve (a párom ilyen római, fekve kényelmes neki, ahogy én tuti nem tudnék enni)...

Nálunk hétköznap közös ebéd van, ez annyira rögzült, hogy nehéz kihagynom, pedig néha jobb lenne... Ez 3-kor van. A párom akkor ér haza a munkából, éhesen, én pedig végülis akkor már tudok enni, néha éhes is vagyok már. Megbeszéljük, mi volt s eszünk, ez a leghosszabb, kissé elnyúló étkezés, tipikusan több desszerttel, ami a páromat illeti, amit evés előtt megcsinál magának.

Este (5-6 körül) néha együtt eszünk, de inkább nem, mert a párom igazán nem akar ekkor is az ebédlőasztalnál ülni. Ha nekem történetesen van 2. és 3. vacsorám, az már egyéni, ahogy a reggelije is, a munkahelyén, reggel 6-kor.

Úgyhogy mi elég sokszor eszünk együtt a legetőségeinkhez képest, ez nekem így nagyon rendben van, bár a fogyásomat már képes akadályozni, hogy már 3-kor kezdem az evést s ki tudja, megállok-e egyhamar.

Nálad soká tudna összejönni a közös vacsorához a család. Gondolom, többen is vagytok, de 2 embernél se jó, hogy az egyik éhezzen késő estig, mert a másik soká ér haza. Ha a körülmények nem engedik meg, akkor közös étkezés hétvégén, szabadnapon legyen, máskor felesleges erőltetni...