Akik nagyon keveset esznek, azok hogyan bírják ki?

Vagy nem mondanak igazat, vagy este a vacsoránál bepótolják, csak erről nem beszélnek másnap.

Fél napot még én is simán kibírok evés nélkül (mások napokat is), ettől még nem lesz baja senkinek, ha utána beviszi, amit kell. Másképpen hogyan éltek volna túl az eleink háborúkat, éhínséget?

Persze vannak, akik kitartóan rombolják a testüket koplalással. Ha tényleg napi 1 csokit eszik, annak hamarosan meglesz az eredménye. A szervezetünk egy ideig eléldegél a tartalékaiból, ha nem viszünk be fehérjét, ott vannak neki az izmok, ha zsírra vagy cukorra van szüksége, azt is megoldja. Pár fajta vitamint tudunk raktározni, egy ideig még nem alakul ki súlyos vitaminhiány. De ahogy apadnak a tartalékok, jelez a test, hogy most már kaja kell, és ilyenkor jön az, hogy az illető kieszi otthon a hűtőt és a spájzot, vagy megeszik egyszerre egy XXL-es pizzát.

Akik meg tudják állni, hogy vészjelzés esetén egyenek, azokból lesznek az anorexiások.

Valószínűleg ennél azért többet ettek/esznek.

Az is biztos ugyanakkor, hogy a magyar embereknek meglehetősen érdekes elképzelése vannak az úgynevezett normál mennyiségű adagokról. Meg is látszik rajtuk, az ország 2/3-a vágósúlyban van.

Az, hogy valaki 5-ig szinte semmit nem eszik, az még nem jelent semmit. Rengetegen vannak, akik addig semmit nem esznek. Sokan remekül bírjuk az ilyen csepp böjtöket (24 óra nekem eléggé semmi).

Akik vékonyak és alig esznek... Nem tudom, hogyan bírják, de vannak ilyenek elég sokan. Különféle okból nem éhesek vagy azt remekül figyelmen kívül tudják hagyni, a testük pedig ügyesen életben tartja őket s még nem is sikoltozik, hogy egyél, te idióta. Mint még az enyém is teszi, ha fogyni akarok s van egy kis deficitem, átkozottul nehéz átejteni. 24 óra OK neki, de azért az átlagra ügyel. De van, akinek nem fontos az étkezés. Szerintem remek önszuggesztióra képesek sokan. Fejükbe veszik, hogy alig fognak enni és lőn, s nem robbannak le.

A délig nem evéshez rengetegen hozzászoknak s az időszakos böjtnek vannak előnyei (de aki esetleg mégsem szokja meg, annak szerintem rossz. nem hiszek benne, hogy mindenki virulni képes így, valahogy beleszokni és túlélni simán, de nem mindenkinek ez az ideális, azt hiszem).

A túl kevés kalóriának és a túl alacsony testzsírnak viszont hátrányai vannak. Belassul az anyagcsere, rosszabbul működik a test, durva esetben lecsökken még a testhő is, elmarad a menstruáció, lassabban gyógyulunk, a test a túlélésért küzd... Ez elég rossz és durván egészségtelen.

Ha valaki genetikailag képtelen normál testzsírszázalékot összehozni, de rendesen eszik, az más.