Hogy lehet, hogy ezek mellett sosem ájultam még el?
Evési zavaros voltam (/vagyok, tökmindegy), és volt, hogy napi 200-300 kcalt ettem, vagy 800-at, és utána lemozogtam a konditeremben 600-at, nem volt ritka, hogy 1-1,5 órát kardióztam ennyi evés mellett de semmi.
Sőt, nagyon sokszor úgy álltam neki sportolni, hogy már előtte gyenge voltam az éhségtől és szédültem is, mégsem ájultam el soha, akkor sem, mikor egy napig abszolút semmit nem ettem, utána is csak 100 kcalt... Mitől van ez?
Emberfüggő, hogy ki mennyitől ájul el?
Orvoshoz mikor mész?
Te nem.elájulsz, hanem szivrohamot kapsz a bromságod miatt, ennyi.
Tisztaban vagyok a problémámmal, ezek régebben történtek, már sokkal jobban vagyok. És járok orvoshoz is.
Az pedig csak téged minősít, hogy így viszonyulsz beteg emberekhez. Senki nem tehet róla, hogy anorexiás lesz.
"Fiatal" koromban én se voltam ájulós, és nagyon hasonló dolgokat csináltam, mint te. Igaz, én nem voltam anorexiás, se orvosnál nem voltam ezzel, szerintem azt se tudtam, hogy létezik ilyen betegség, de a napirend, amit leírtál, megfeleltethető az enyémnek, úgy, hogy sokszor elvileg mínusz kalóriában voltam nap végén, ráadásul 41 kg voltam a 175 cm-hez....
Viszont így huszonévesen, úgy, hogy már normálisan étkezem, gyakran elájulok a "semmitől". Az alacsony vérnyomás nálam felnőttkorra is megmaradt, de egyébként is elég nem reggeliznem, vagy hirtelen felállnom egy székből, és a következő, hogy a földön fekszem, és az emberek félkörben állnak körülöttem. Szóval remélem, van szakszerű segítséged, mert csúnya, maradandó dolgok születnek ebből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!