A hántolt árpából készült árpakása egészségesebb étel, mint a párolt fehér rizs, rizskása?

Köszönöm a hozzászólásokat!

Ismerjük és fogyasztjuk a hajdinát, barna rizst, kölest. Volt idő, hogy párom szinte barna rizsen élt. Most pedig a fehér rizsre van rákattanva, de ezzel szerintem lehetnek gondok, ha hosszú távon valaki csak azt fogyasztja. Emellett mindennap eszik zöldséget, gyümölcsöt, de a túlzott fehér rizs fogyasztás az megvan.

Egy időben csak hajdinát evett. Úgy tűnik, hogy így kiválaszt valami alapján egy kaját és akkor abból áll főként az étrendje.

Próbálom változatosabbá tenni, de vannak kifogásai...

"Az árpát nehezebb megrágni, a barna rizsnek magas a fitin tartalma, a hajdina fényre érzékenyít" (utóbbitól állítólag érzékeny a szeme), "a zab melegít", stb.

De szerintem bármelyik jobb lenne, mint a fehér rizs!

Kedves tőled, hogy nem tartod buta embernek.

Manapság annyi mindent olvas(hat) az ember. Az tény, hogy az utóbbi években sok könyvet elolvastunk táplálkozás témában és a neten található írásokból is szoktunk informálódni, de azért ez nem okosság. Elolvasunk egy cikket, abban állítanak valamit, majd másnap olvassuk a gyökeres ellenkezőjét...

Annyiban mondjuk (nagyjából) mindegyik irányzat megegyezik, hogy a junk food kerülendő, na de az, hogy mi számít junk foodnak, már nem megegyezést tárgya.

Mindenesetre - ahogy látom párom állapotát - jobb volt, amíg nem nyomatta ennyire a fehér rizst. Erősebb, roboráltabb volt, most még allergiás is.

Szerintem a legoptimálisabb az volna, ha egyáltalán nem fogyasztana gabonát - és hangsúlyozom, hogy ez szerinte is így van, de a gyakorlati kivitelezést - úgy érzi - nem tudja megtenni egyelőre.

Felnőtt emberre vonatkozóan is írtál. Véleményem szerint az emberek nagy része csak testileg felnőtt, avagy kora alapján tekintjük annak, holott sokan lelkileg-szellemileg-értelmileg nem nőttek fel, nem érettek meg, akárhány évesek is.

Azt gondolom, hogy félreérted a helyzetünket.

Amikor párommal megismerkedtem (13 éve) már egy ideje kiiktatta a táplálkozásából a fehér rizst, fehér lisztet, finomított kristálycukrot. Akkor barna rizsen élt pár évig. A barna rizs mellé alig fogyasztott valamit. A barna rizs korszak után jött egy köles időszak, majd évekig hajdina.

Ezt úgy kell érteni, hogy pl. a barna rizs időszakában minden fő étkezésre kizárólag azt evett - itt nem napokról, hetekről vagy évszakokról van szó, hanem évekről.

Talán tavaly vagy tavalyelőtt kezdett visszatérni a fehér rizshez, de nem azért, mert azt kívánta a szervezete, hanem kényelmi szempont alapján. Munkahelyén az egyik szünet 20, a másik 10 perces és a fehér rizs könnyebben lecsúszik - ez volt a szempont. Ugyanígy a kenyérrel is, amit újra elkezdett fogyasztani. Egyikről sem gondolja azt, hogy számára egészséges. Ezek csak egyszerűbbek számára; nem ésszerűség alapján dönt, amikor így táplálkozik, hanem pl. a gyorsaság miatt. Másik szempontja az "olcsóság" volt, ami szerintem szintén nem ésszerű érv, éppen ellenkezőleg. (Zsugoriság, félelem, mint motiváció? Ugye, az hova vezet?)

Szóval őt nem kell arról meggyőzni, hogy a fehér rizs vagy a fehér lisztből készült kenyér fogyasztása nem ideális, főként nem túldozírozásra, hiszen ő maga is így gondolja.

Ráadásul, ha tudjuk - vagy tudni véljük - azt, hogy a fehér rizs vagy fehér liszt túlzott fogyasztása milyen rizikót rejt, akkor nem éppen az a felnőtt - tehát felelős - gondolkodásmód, ha megelőzzük a betegség kialakulását? Azaz mellőzzük étrendünkből ezeket?

Még az is felvetődik, hogy ha egy felnőtt felelőtlen életmódjából eredően, pl. táplálkozási szokásai miatt megbetegszik, akkor vajon ki ápolja? Általában a családtagjai. Legalábbis eddig úgy volt, hogy amikor ő beteg volt, én ápoltam. Akkor szerintem van annyi jogom, hogy elmondjam a véleményemet akár a fehér rizs fogyasztásáról (és bármi másról) és ha ő felnőttként tud viselkedni - felelősségteljesen - akkor legyen képes levonni a megfelelő következtetést. Szerintem felnőttnek akkor tekintem valójában, amikor így állok hozzá.

Korábban már írtam, hogy jelenleg ráadásul allergiás is.

"Amúgy is, ez csak egy étel a sok közül, gondolom, eszik mellé mást is..."

Valamennyi gyümölcsöt vagy zöldséget fogyaszt, de ha pl. 10% a gyümi vagy zöldség és 90% a fehér rizs, az szerintem épp az az arány, amit meg kellene fordítani.

Egyébként az allergia utalhat a legyengült immunrendszerre, illetve a mikotoxinok túlzott jelenlétére.

Ne essünk abba a hibába, hogy "hú allergiás vagyok" -> "mire vagyok allergiás" -> "pollenre" -> "irtsuk ki a parlagfüvet". "Irtsuk ki a macskákat, a kutyákat, a parlagfüvet, a növényeket, csak azért, hogy nekem semmin ne kelljen változtatnom." Ezáltal nem csak önpusztító, hanem a környezet pusztítója is az ember.

Ez nem egy helyes gondolkodásmód. Felelőtlen, kivetítő, egoista, hedonista, problémakerülő, megoldáskerülő, pusztító.

Mindig magunkban kéne keresni az okot, pl. ehhez hasonlóan: "allergiás vagyok?" -> "hogyan lehetnék erősebb?" -> "mit csinálok rosszul?" -> "miben kellene megváltoznom?"

Minél természetesebb egy étel, annál egészségesebb.

Persze, van más út is, hiszen biztosan hallott már mindenki jógikról vagy Jézus Krisztusról, akik tudtak-tudnak materializálni, dematerializálni, akár mérget is ehetnek, nem ártalmas számukra - ez viszont olyan tudatállapotot követel meg, ami - úgy tűnik - nem jellemző az emberiség nagy részére jelenleg ezen a bolygón.

A kajálásról még annyit, hogy szerintem kevesebbet is elég lenne ennie az embereknek, ha az minőségi étel lenne, tehát a minőség sokkal fontosabb, mint a mennyiség.

Tegnap egyébként épp párom mondta, hogy mostanában nem lepedékes a nyelve, kérdeztem, hogy miért és azt mondta, hogy szerinte azért, mert egy ideje nem evett fehér rizst - és valószínűleg tényleg azért.