Igazuk lehet az evészavarommal kapcsolatban?

Egy éve kezdődött az egész, amikor nyáron elegem lett a túlsúlyomból éd 64kg-ról 55re fogytam 4hónap alatt. Utána stagnáltam, de teljesen elégedett is voltam az új alakommal, amit nem éhezéssel, sak szimplán mértékletes evéssel értem el. (Mindig is odafigyeltem az egészséges étkezésre, 64kilósan sem ettem sok műkaját meg ilyeneket.) Aztán márciusban elkezdtem elégedetlen lenni az alakommal, pedig semmi sem változott. Május legelejétől elkezdtem számolni a kalóriákat. Nem éheztetem magam, csak odafigyelek az egészséges étkezésre, najó lehet kicsit túl komolyan veszem a napi 1000-1100 kcalt, de szerintem ez normális. Teljesen egészséges tempóban fogyok, most 52kg vagyok (164cm). Még van miből fogynom bőven. Egyébként minden nap edzek is 40percet. Egyetlenegyszer hánytattam magam, amikor bezabáltam és utána bűntudatom lett, ráadásul fizikailag is rosszul voltam a hirtelen sok kajától.

Viszont ma anyu meg akrt lepni a kedvenc csúsztatott palacsintámmal, én meg egyszerűen képtelen lennék megenni, de nem akartam megbántani, ezért azt hazudtam, rossz a gyomrom, úgyhogy most nem tudok ilyeneket enni.

Pár ismerősöm már mondta nekem, hogy anorexiás vagyok, de én csak egészségesen élek!!!! Nem koplalok, legalábbis eszek, és az anorexiások nem esznek napi 1000kcalt. A testtömegem is még bőven normális, még van miből fogynom eléggé lötyög a hasam és a combom is. De ez még nem evészavar, ugye?